Bővebb ismertető
I. RÉSZ I. BEVEZETÉS
Meleg- és hidegalakítási eljárások
I. A meleg- és hidegalakítás alapelvei
A nehézipar hazánkban és szerte a világon évente rendkívül nagymennyiségű ércet dolgoz fel, és a feldolgozás termékei a lehető legváltozatosabb ipari és egyéb igények kielégítésére szolgálnak, a legnehezebb és a legbonyolultabb gépektől egészen az egyszerű varrótűig. Mindazok a gépek vagy eszközök, melyekkel mindennapi életünk során találkozunk, valamilyen acélfeldolgozási eljárás termékei. Éppen ezért a meleg- és hidegalakítással foglalkozó eljárások előtt röviden össze kell foglalnunk azokat a gyártási alapelveket, amelyek az egyes feldolgozási eljárások jellegét megszabják, s csak ezután térünk át magukra a tulajdonképeni feldolgozó eljárásokra.
Ha meghatározott méretű és alakú gyártmányokat kell acélból előállítanunk, akkor minden alkalommal külön kell eldöntenünk, hogy azt már előre a megkívánt alakra öntsük-e, vagy pedig egyszerű formára öntött, úgynevezett acéltus-kóból különböző alakító eljárásokkal állítsuk-e elő. A kétféle feldolgozásmód megválasztása a gyártási költségektől, a készgyártmány alakjától és nagyságától, illetőleg attól függ, hogy azt milyen célra használják. így pl. egyes gyártmányokat alakító eljárásokkal kell előállítanunk, mert az alkalmazásukkal összekötött szilárdsági követelmények olyan fizikai és szilárdsági tulajdonságokat tételeznek fel, melyeket csupán ezzel az előállítási eljárással érhetünk el. Ismét más alkatrészeket csak öntéssel állíthatunk elő vagy azért, mert méretük túl nagy, vagy azért, mert alakjuk túl bonyolult ahhoz, hogy mechanikai alakító műveletekkel elő lehessen őket állítani. A két határeset között igen nagyszámú olyan gyártmány van, melyek legyártásánál mindkét módszer, tehát az öntés vagy az alakítás egyaránt szóba jöhet. Ilyen esetek-
a