A katonai elmélet és gyakorlat metodológiai problémái [antikvár]

ELŐSZÓ A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa nagy figyelmet fordított a Szovjetunió védelmi képességeinek növelésére. Megállapította, hogy a világ küzdőterén az erőviszonyok a szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalmak javára billennek. A kongresszus rámutatott, hogy ez fokozza az imperializmus agresszivitását, a nemzetközi reakció, különösen az USA monopolista köreinek aktivizálódását, a háborús veszély növekedését. Ez a szovjet fegyveres erők harckészültségének és katonai erejének fokozását követeli meg. A párt által a szovjet hadsereg és a haditengerészet harcosai elé állított feladat sikeres megoldása érdekében szükség van a katonai elmélet és gyakorlat további fejlesztésére, a hadügyben végbemenő forradalom folyamán felmerült és felmerülő új kérdések megértésére és helyes értelmezésére. A hadsereg és a hadiflotta anyagi-technikai bázisában és szervezeti felépítésében történt gyökeres változás, a fegyveres küzdelem új formáinak és módjainak megjelenése, a katonai elmélet múltban kialakult számos kérdésének átalakulása egy egész sor bonyolult és fontos kérdést vetett fel a szovjet katonai szakemberek körében. A felmerült problémák helyes megoldása, az új jelenségek lényegébe történő behátolás, a megfelelő elméleti és gyakorlati következtetések levonása csak a valóban tudományos marxista—leninista metodológia alapján lehetséges. A marxi—lenini metodológia — a megismerés általános módszeréről szóló tanítás, a dialektikus és történelmi materializmus tudományos elméletének, törvényeinek, kategóriáinak és módszereinek alkalmazása a megismerés folyamatában és a gyakorlatban. A marxi—lenini metodológia helyes alkalmazása megóv a dogmatizmustól, biztosítja a jelenségek bonyolult összefüggéseinek, ellentmondásainak, változásainak mindenoldalú figyelembevételét, a társadalmi élet és egyben a hadügy mindenoldalú objektív, dialektikus fejlődésének feltárását. A „V. I. Lenin" Katonapolitikai Akadémia marxi—lenini filozófia tanszéke az elkészített és az olvasók figyelmébe ajánlott könyvben kísérletet tesz arra, hogy népszerű formában megvilágítsa a katonai elmélet és gyakorlat egyes metodológiai problémáit, melyek a hadügy forradalma folyamán jelentek meg. Ezek a problémák mindenekelőtt az imperialisták által kirobbantható rakéta-atomháború lényegének, sajátosságainak, forrásainak és következményeinek tisztázásával kapcsolatosak. Itt elsődleges jelentőségre tesz szert, a „háború" kategóriájának elemzése. A katonai elmélet kategó- — 3 —