Betonba zárt hidegháború [antikvár]

DVD-melléklettel.
Amikor megszületett az ötlet, majd azt követően a döntés, hogy a HM-HIM munkatársai/kutatói hosszabb ideig elhúzódó munkába kezdhetnek a DVR, vagyis a hidegháború kezdeti szakaszának, a magyar és jugoszláv katonai szembenállás történéseinek feltárása érdekében, még nem gondoltak arra, hogy vállalt feladatuk végeztével munkájuk gyümölcse az intézmény 2010. évi évkönyvének tárgyát fogja képezni. A kutatók többnyire az ismeretterjesztés különböző módjait és formáit igyekeztek fölhasználni kutatási eredményeik megismertetésére. A tervek között mindenekelőtt a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a bajai Eötvös József Főiskola, valamint néhány érintett település önkormányzatának bevonásával megrendezett konferencia, s azok anyagának megjelentetése szerepelt. Lényegében e tudományos rendezvények adták a nagynyilvánosság előtt történő megjelenés lehetőségét, amennyiben az országos és regionális médiák érdeklődést mutattak azok tárgya iránt. A megtapasztalt érdeklődés középpontjába a DVR megmaradt, a kutatók által feltérképezett és feltárt maradványai kerültek, de a közönség figyelmét felkeltette a biztonsági szolgálatok sok emberáldozattal járó, határ menti összecsapásának feltárása és bemutatása is. A kutatók figyelmét nem kerülte el, hogy elsősorban a területileg illetékes önkormányzatok részére – érdeklődés esetén – segítséget, támogatást nyújtsanak az egykori létesítmények turisztikai hasznosításához. Ennek ékes bizonyságául szolgál, hogy Páka, Drávaszabolcs és Matty települések önkormányzatai konkrét tervekkel rendelkeznek a DVR területükön található részeinek muzeális célú bemutatására – egyfajta szabadtéri erődskanzen-jelleggel –, összekapcsolva a múlt széles körben történő megismertetését a természet szeretetével, a túrázással. Az idő múlásával persze a helyi lakosok is megtalálták a módját, hogy az egykori fedezékeket, géppuska- és tüzérségi tüzelőállásokat saját céljaikra felhasználják. Nagy leleménnyel alakítottak ki azokból pincéket és egyéb tárolóhelyiségeket, ráadásul azok megsemmisítése számukra megoldhatatlan feladatot jelentett. Ma már különböző felsőoktatási intézmények végzős hallgatói választják szakdolgozatuk témájául a DVR-t, illetve idegenforgalmi hasznosításának lehetőségeit. // Előszó részlet: Az 1950-es évek elején a „béketábor" - benne Magyarország - és Jugoszlávia között fegyveres konfliktus kirobbanásának lehetőségét is magában rejtő politikai feszültség alakult ki. A konfliktus az abban érintett országok részéről preventív katonai (biztonsági) intézkedéseket vont maga után, amelynek következtében a felek hadászati jelentőségű fejlesztéseket indítottak el mind a haderők, mind a biztonsági szolgálatok területén. A politikai feszültség növekedésének egyik velejárójaként úgy Magyarországon, mint Jugoszláviában az erőszakszervezetek fejlesztésén túl, de azokkal összhangban számottevő hadszíntér-előkészítési munkálatokat kezdtek és vittek végbe. A hadszíntér-előkészítés eredményeként 1955 végéig Magyarországon megépült a déli védelmi rendszer (DVR), amely műszaki létesítményeinek számottevő részét tekintve nem lépett túl a tábori védelmi rendszer ismérvein; vagyis a DVR esetében nem beszélhetünk erődrendszerről, mert abban csupán a fontosabb tűzfegyverek részére készültek megerődített tüzelőállások; ugyanakkor a közlekedési csomópontok közelében, azok fegyveres védelmére ún. hadműveleti csomópontok épültek az ország teljes területén. A védelmi rendszert kiegészítették a határnyiladék vonalát követve egy- és kétsoros drótkerítésből és gyalogság elleni aknamezőkből álló műszaki berendezések. A jugoszláv oldalon úgyszintén erődítési munkálatokat folytattak Tito katonái, aktivizálták a két világháború között épített kiserődöket, és azok kiegészítésére új tüzelőállásokat építettek, továbbá jelentősen megerősítették a határőrizetet. Magyarországon a szóban forgó védelmi rendszer rövid idő elteltével elveszítette sosem volt jelentőségét, ennek ellenére 1964-ig egyes szakaszainak létesítményeit a Magyar Néphadsereg hadrendben tartotta, majd a politikai/katonai vezetés döntött azok végleges felszámolásáról.