Enyhülés és emancipáció [antikvár]

BEVEZETŐ Ez a kötet nagyrészt annak a levéltári forradalomnak az eredménye, amely 1989-ben kezdődött a kommunista rezsimek kelet-közép-európai összeomlásával, és ami váratlanul hatalmas mennyiségű, korábban szuper titkos elsődleges forrást tett széles körben elérhetővé. A könyv egyúttal mintegy harmincéves kutatási eredményeim összefoglalásának is tekinthető. Az itt következő szintézisben arra vállalkoztam, hogy a szovjet blokk nemzetközi viszonyainak eddig itthon és külföldön egyaránt kevéssé ismert történetét mutassam be ma már kutatható elsődleges források alapján - a téma összetettsége, tér- és idóTjeli dimenziói miatt ez már önmagban is jelentős vállalás. A legfontosabb fejleménynek azonban mindenképpen azt tartom, hogy az eddig ismert és új információk komplex és újszerű megközelítésben történő vizsgálata és elemzése a nemzetközi kapcsolatok terén jelentős számú elméleti felismeréshez, új interpretációhoz, felfedezéshez vezetett. Ezek jelentős része mára már áhalánosan használt tézis lett a hazai szakirodalomban és felsőoktatásban, míg számos innovatív tétel a nemzetközi tudományos narratíva részévé vált. Ezért ez a rendhagyó bevezető nem a könyv tartalmáról kíván átfogó képet adni az olvasónak, hanem inkább a mintegy negyven, a hidegháború történetével kapcsolatos elméleti újításom, új értelmezésem és felfedezésem bemutatására összpontosít. Kelet-Közép-Európa szovjetizációjának régóta és mindmáig vitatott kérdését illetően azt igyekszem bizonyítani, hogy ez a folyamat a kialakuló hidegháborúnak sem oka, sem pedig következménye nem volt. Azt hangsúlyozom, hogy a szovjetizáció folyamata valójában megkezdődött már 1944-ben, és 1945-1946-ban a formális többpártrendszer és koalíciós kormányzás ellenére a régió helyi kommunista pártjai már a térség minden országában domináns pozícióban voltak. Bizonyos esetekben voltak még jelentős különbségek, amelyek azonban a lényeget nem érintették: ezek érzékeltetésére új kategorizálást vezettem be: kvázi-szovjetizált államok (Albánia, Bulgária, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia), valamint pre-szovjetizált államok [Magyarország és Csehszlovákia). Ez a tétel egyben