Korszerű oktatástechnikai eszközök és módszerek a katonai kiképzésben [antikvár]

A pedagógiában, ezen belül a didaktikában is - létezésük óta - törvényszerűnek kell tekinteni, hogy a „mit-kinek-mi célból" tanítsunk előbb eldől, mint a megoldás hogyanja (a módszer). Az is vitathatatlan, hogy korunkban az előbbiek rendkívül felgyorsult ütemben változnak, melyet a módszer csak bizonyos időkülönbséggel követhet. A kérdés az, hogy mekkora lehet ennek az időkülönbségnek az optimuma és hogy katonai kiképzésünk módszertani kultúrájának fejlődése ezen az optimális időn belül történik-e. Köztudott, hogy erre minden latolgatás nélkül egyértelmű nemmel lehet csak felelni. Az utóbbi 5-10 évben kétségtelenül komoly erőfeszítéseket tettek illetékesek a katonai kiképzési módszerek „lemaradásának" megszüntetésére, és ennek kézzelfogható eredményei is vannak, de átütő változást nem sikerült elérni. A kiképzéssel szakszerűen foglalkozók ma már mindannyian tudják, hogy a módszerek fejlesztésében (a „lemaradás" tényleges felszámolásában) döntő szerepük van a korszerű oktatástechnikai eszközöknek. A szerzők munkájának aktualitása és fő értéke abban rejlik, hogy az oktatástechnikai eszközöknek az oktatás módszereit forradalmasító hatásait mutatják be. Az első fejezeten az az alapgondolat vonul végig, hogy az oktatás megváltozott tényezőihez (cél-tartalom-oktatandó) az oktatástechnikai eszközök széles körű felhasználásával lehet a módszereket igazítani, sőt „felemelni"; ezen eszközök alkalmazása teszi lehetővé az állandósult változásokkal való módszerbeli lépéstartást is. A második fejezet lényegében bemutatja a ma használatos oktatástechnikai eszközöket. Az eszközcsoportok, ezen belül az egyes eszközök műszaki és kezelői aspektusú ismertetése közérthető, az olvasók számára hasznos.