Magyar Honvédség 1848-1998 [antikvár]

Százötven esztendeje, hogy a honvéd név ország-világ elölt közismertté vált. Ez a 150 esztendő bővelkedik olyan eseményekben, amelyekben a magyar honvéd becsülettel helytállt, vagy tisztességgel vereséget szenvedett. A magyar nemzetnek ötször volt honvédsége. Az 1848-1849-cs függetlenségi harcban, az 1867-es kiegyezés után, a trianoni békekötés után, a második világháború befejezése után, majd az 1990-es rendszerváltást követően. Az öt honvédség közül egyik sem volt igazán folytatása a másiknak, mert megszűnésüket követően évek, évtizedek teltek el a megalakulások közölt. Mind az öt más és más körülmények közöli alakult, eltérő társadalmi rendszerekben, eltérő politikai viszonyok között. Közös bennük, hogy történelmünk részéi képezik, ezért kitörölhetetlenek a magyar történelemből, bármilyen is a politikai rendszer. A HONVÉD nevet Kisfaludy Károly használta először a múlt század harmincas éveiben írt ../íz élet korai" című költeményében: „Nem csügged, s honvéd tisztéi teljesíti." 1848-ban a márciusi törvényekkel megalkotott, úgynevezett „nemzeti őrség" 10 zászlóaljból és egy tüzérütegből állt. A zászlóaljak elnevezésére 1848. július 27-én Kis Károly a Magyar Tudományos Akadémia tagja javasolta a honvéd nevet, melyet elfogadtak. Később ezt a nevet az egész magyar függetlenségi hadseregre kiterjesztették. így a köztudatban az 1848-1849 évi sereg „honvédsereg", illetve „honvédség" néven maradt meg.