kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Bakallár István - Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában [antikvár]
 
Magyarokról szól ez a könyv, egyszerű magyar emberekről, akiket szabadságszeretetük a spanyol nép függetlenségi harca mellé állított. Ezer nehézséggel szembeszállva mentek Spanyolországba, hogy életük kockáztatásával tegyenek tanúságot nemzetközi szolidaritásukról. A magyar dolgozók, munkások, parasztok, a haladó értelmiség képviselői megértették, hogy az emberiség fasizmus elleni nagy harcában nincsenek elszigetelt frontok. Tudták, hogy spanyol földön nemcsak a köztársaságiak hősies seregének...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2430 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Magyarokról szól ez a könyv, egyszerű magyar emberekről, akiket szabadságszeretetük a spanyol nép függetlenségi harca mellé állított. Ezer nehézséggel szembeszállva mentek Spanyolországba, hogy életük kockáztatásával tegyenek tanúságot nemzetközi szolidaritásukról. A magyar dolgozók, munkások, parasztok, a haladó értelmiség képviselői megértették, hogy az emberiség fasizmus elleni nagy harcában nincsenek elszigetelt frontok. Tudták, hogy spanyol földön nemcsak a köztársaságiak hősies seregének nyújtanak testvéri segítséget, hanem azoknak a millióknak is, akik Magyarországon vagy bárhol, törhetetlen hittel viselik a szabadságküzdelem minden terhét és veszélyét. Hősöket ismerhetünk meg e könyvből, akik vérükkel öntözték a szabadság magasba növő fáját, és a nehéz harcok halált osztó perceiben talán valamelyik Tisza menti kunyhó lakóira gondoltak, ahol aggódó szeretettel várták a híreket Madrid alól, a Jarama partjáról, Aragóniából vagy az Ebro vidékéről. Elesettek és életben maradottak hősiességéről szól ez a könyv, amilyeneket tízezrével találhatunk a magyar nép soraiban. A szabadság katonáinak tántoríthatatlan akaratát évszázadok harcos hagyományai acélozták. Dózsa izzó trónusra ültetése, a nagymajtényi síkon letörött kuruc zászló, a Magyar Tanácsköztársaság bukása őket nem lemondásra, nem kétségbeesésre, hanem harcra tanította. Méltó utódai ők Dózsa jobbágyainak, a kuruc vitézeknek, a negyvennyolcas honvédeknek, az internacionalista vörösgárdistáknak, a tizenkilences vöröskatonáknak.
Bakallár István művei
Bánffy János művei
Csatári József művei
Cséby Lajos művei
Dr. Felkai Dénes művei
Dr. Münnich Ferenc művei
Dr. Szántó Rezső művei
Fazekas Jenő művei
Gyáros László művei
Harsányi Iván művei
Illyés Gyula művei
Jász Dezső művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Kassák Lajos művei
Komját Aladár művei
Madarász Emil művei
Marschall László művei
Mátyás László művei
Molnár István művei
Pataki István művei
A szerzőről
Radnóti Miklós művei
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Ráth Károly művei
Ribár Pál művei
Sebes Imre művei
Strausz Sándor művei
Sziklai Sándor művei
Vándor József művei
Várnai Zseni művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet