Magyarország hadtörténete a Rákóczi-szabadságharctól 1848-ig [antikvár]

Részlet a könyvből: A magyar nép XVIII. századi történelmének legjelentősebb eseménye az 1703-1711 között lezajlott Rákóczi-szabadságharc volt. Az Országos Hadtörténeti Múzeum mutatja be hadtörténeti állandó kiállításának a Rákóczi-szabadságharccal foglalkozó termében a kuruc hadseregnek a Habsburg-abszolutizmus haderői ellen, az ország függetlenségéért vívott dicső küzdelme során fennmaradt tárgyi emlékeit és dokumentumait. A Rákóczi-szabadságharc előzményeit és okait a "Habsburg-elnyomás" című tabló szemlélteti. A törökök kiűzése után a Habsburg-abszolutizmus elnyomó politikája elsősorban a földesurak kizsákmányolta jobbágyságot sújtotta. A falvakba beszállásolt császári zsoldosok eltartásából és a különféle adókból eredő, a jobbágyokra nehezedő állami terheket illusztrálja, többek között, I. Lipótnak a Magyarországon felállítandó császári ezredek költségei fedezésére kivetett fejadóról szóló, 1690. október 26-i rendelete. A jobbágyokat fosztogató császári zsoldosokat ábrázoló egykorú metszetet fényképmásolat mutatja be. Ugyancsak fényképmásolatban tekinthető meg az a törvény is, amelyet a megfélemlített és megvesztegetett magyar uralkodó osztályok képviselői az 1687. évi országgyűlésen szavaztak meg, kimondva a Habsburg-dinasztia trónöröklési jogát és egyben lemondva az ellenállási jogról.