Parasztmozgalmak az erdélyi érchegységben 1848-ig [antikvár]

ELŐSZÓ Ez a könyv eredetileg sokkal szűkebb keretben Varga Katalin mozgalmának feldolgozását tűzte ki céljául. A kutatások során azonban hamarosan kiderült, hogy a kitűzött feladat nem oldható meg Varga Katalin mozgalma előzményeinek részletesebb megismerése nélkül. Ezek az előzmények messzire nyúltak vissza és a parasztmozgalmak egész láncolatát tárták fel. Mindezek a mozgalmak elsősorban a bányászparasztság osztályharcának voltak a jelenségei. Ezért egyik főcélként a bányászjobbágyság viszonyainak és küzdelmeinek lehető tisztázását kellett kitűzni. A szakirodalom ezt a kérdést eddig teljesen elhanyagolta és úgyszólván semmi támaszpontot sem tudott nyújtani.Az Erdélyi Érchegység aranybányavidéke a bányászjobbágyság klasszikus földjeként bontakozott ki a kutatások során. Világosság derült arra, hogy a jobbágyoknak ez a kategóriája a földművelő jobbágyokétól sokban különbözik. Bányászjobbágyok egyaránt éltek magánföldesúri és kincstári hatóság alatt. A már amúgy is alaposan kiszélesített kutatás területét ebben a munkában nem volt módom a magánföldesúri bányászjobbágyságra is kiterjeszteni, ez különálló és elvégzendő fontos feladat marad. A kincstári bányászjobbágyság kérdését is csak a zalatnai kincstári uradalomra, különösen annak legbányászibb középső részére korlátoztam, ezzel szemben az itteni dolgozó nép múltját igyekeztem a fellelhető források adta lehetőség mellett a XIII. századtól kezdve egészen a feudalizmus korszakának végéig felderíteni.Ezt a kiterjesztést a mult felé már az is indokolta, hogy kevés olyan helyet lehet találni, amelyen a parasztmozgalmak és felkelések olyan következetes egymásutánban jelentkeznek, mint a zalatnai uradalom területén. Az a tény, hogy a XVIIIXIX. században ez a terület volt az erdélyi parasztmozgalmaknak valóságos vulkánikus góca, az egykorú szemlélőknek és az utókornak egyaránt feltűnt. Mindenképpen érdekfeszítő feladatot jelentett tehát az egységes helyen időrendi egymásutánban fellobbanó mozgalmak belső összefüggését és szerves egységét felkutatni. Ezért határoztam el magam arra, hogy Varga Katalin mozgalmán kívül az Erdélyi Érchegység bányászparasztságának egész múltját megkísérlem feltárni, hozzákapcsolva azt az aránylag keveset, amit a vidék aranytermeléséről a források megőriztek. Ezért a teljes feldől-