Semlegesség [antikvár]

A NATO-csatlakozás esélyeinek tisztázódásával párhuzamosan bizonyos mértékig erősödtek, illetve markánsabban jelentek meg a Magyarország semlegességét támogató megnyilvánulások. A semlegesség melletti általános érvek a következők: nincs komoly külső biztonsági fenyegetés; a NATO idejétmúlt, hidegháborúból visszamaradt katonai szervezet; szuverenitásunk korlátozását jelentené bármiféle biztonságpolitikai-katonai integrációhoz történő csatlakozás; szűkös anyagi eszközeinket a NATO-fegyverkezés céljára fordítanánk; külföldi csapatok és atomfegyverek állomásoznának Magyarország területén, ezáltal ellenséges hatalmas célpontjává válnánk; a semleges kis országok (Svájc, Finnország, Svédország, Ausztria) előkelő klubja együttesen és külön-külön is nagyobb szerepet játszik, mint amelyet mérete, gazdasági és katonai ereje indokolna; a döntés egyedül rajtunk múlik, tőlünk függ. A semlegesség igenlésével foglalkozó álláspontokat négy nagy csoportba lehet sorolni: nosztalgikus-történelmi felfogások, elvi-pacifista meggyőződések, kommunista-"oroszbarát" álláspont, valamint a szélsőjobboldali-nacionalista megközelítés.