Tolnai: A világháboru története I. (töredék) [antikvár]

A Kárpátok havas ormain süvöltve nyargal végig a metsző szél és fölborzolja a fehértakarót. Ahogy fölszalad a zordon hegygerincen, fölkap egy hópelyhet a legmagasabb csucson és szilajon lecsapja a bércek lejtőire. És megindul lefelé a kis hó pehely... Olyan parányi, hogy szinte látni se lehet, de amint lassan gördül lefelé: egyre több, apró hópehely ragad hozzá, hogy a milliárd és milliárd hópehely tömege, mire a völgybe ér, hatalmas lavina lesz, amely házakat és falvakat sodor el, betemet mély völgyeket és szakadékokat, gyökerestől tépi ki a százados faóriásokat.Ilyen lavina ez a világháboru, amely véres pusztítással hömpölygött végig Európa legszebb, leggazdagabb és legértékesebb vidékein. Homokba döntött falvakat és városokat, izzó zsarátnok alá temetett évszázados kulturákat, világhírű műkincseket, népek százezreit gázolta vérbe, milliók és milliók szemébe sajtolt keserű könnyeket, és a legbarbárabb emberirtásnak örökre borzalmas eseményeivel töltötte meg a világhistória lapjait.