Veszély Ázsiában [antikvár]

DÁVID ÉS GÓLIÁT. NÉGYEZERÉVES NÉP, HARMINCÉVES NEMZET. Országok küzdelmével kapcsolatban gyakran idézzük Dávid és Góliát példázatát. E hasonlat Japán és Kína esetében is elkerülhetetlen. Az első pillanatban Japánra illik Dávid szerepe és Kínára Góliáté. Japán területe nem sokkal nagyobb, mint Nagy-Britanniáé, Kína területe nem sokkal kisebb, mint Európáé. Japánnak 70 millió lakosa van, Kínának körülbelül 400 millió. Mindez azt a látszatot kelti, mintha a kicsiny Japán folytatna elszánt és vakmerő küzdelmet a hatalmas Kína ellen. Valójában nem ez a helyzet. A távolkeleti háború esetében csakis kínai Dávidról és Japán Góliátról beszélhetünk. 1937 júliusa óta a hatalmas Japán a modern ipari civilizáció és nagykapitalizmus minden fegyverével harcol egy 400 milliós kis állam ellen. Mert Kína ezidőszerint még kis állam, ami a vagyont, a rendezettséget, az iparosodást és a technikai fejlettséget illeti. Sok tekintetben a világháború előtti Balkán-országokhoz hasonlíthatjuk. Óriási méretű Balkán-ország, melynek népe csak nemrégen indult el azon az úton, hogy nemzetté váljék...