Hőerőművek és kazánüzemek vízkezelése [antikvár]

Bevezetés Korszerű hőerőművek üzemvitelében a vízkezelés alapvető jelentőségű« A vízkezelés feladatait lényegében két követelmény határozza meg: egyrészt a kazánfalakon és a turbinalapátokon meg kell akadályozni a vizben, 111« a gőzben levő szilárd szennyeződések lerakódását /kazánkőképződést és elsózódást/, másrészt a hőkörfolyamat nagyobb hőmérsékletű helyein el kell kerülni a vizben oldott savaknak és aktiv gázoknak, elsősorban az oxigénnek és a széndioxidnak, a szerkezeti anyagokra gyakorolt káros hatását /korrózióját/« E feladatokat részben a betáplált póttápviz előkészítésével, lágyitáséval, 111. sóta-lanitásával, részben a tápviz folytonos gáztalanitásával és tagosításával tudjuk megoldani« A tápvíz előkészítése és gáztalanltása történhet termikus és vegyi uton. A termikus tápviselőkészités és gáztalanitás megoldása elsősorban a hőerőgépészek feladatkörébe tartozik* s ehhez ismernlők kell a vízkezelés vegyészeti alapfogalmait: az elgőzőlögtetőke^ és a termikus gáztalanitókat a korszerű követélmények kielégítéséhez csak a hőkörfolyamat termikas és a vízkezelés vegyészeti ismereteinek birtokában lehet helyesen tervezni és üzemeltetni. i A vegyi vízkezelés tervezése és üzemeltetése vegyészek és1 hőerőgépészek közös feladata. A hőerőgépéssnek tehát ismernie kell annyira a vegyi vízkezelő eljárásokat, hogy adott körülmények között a termikus és vegyi eljárások közül a legmegfelelőbbet kiválasztani, 111. részleteiben — a vegyésszel együttműködve - megtervezni tudja. A viz káros üzemi hatásait /kazánkőképződést, elsózódást, korróziót/ legtöbbnylre összefonódó termikus és vegyi folyamatok eredményezik, pl. a gőz elsózódását - 3 -