Hősök, tudósok, emberek II. (töredék) [antikvár]

Részlet a kötetből:Egy vesztett háborútól egy győztes háború küszöbéig. Franciaország 1870-1900 ELSŐ FEJEZET Gambetta és Thiers 1870-ben vagyunk, a sediani csatavesztés után. III. Napoleon a németek foglya. Franciaország északi részét a német csapatok tartják megszállva. Szeptember 4-én Párisban a tömeg benyomul a Törvényhozó Testület házába: lemondani! Éljen a Köztársasági és a nagy tumultusban forradalmi uton kikiáltják a francia köztársaságot. Ugylátszik tehát, hogy Franciaország fölött az u. n. csőcselék", a mob" veszi át az uralmat, a győzelmes külső ellenséghez társul a belső destrukció", hogy egyesült erővel elpusztítsák a történeti Franciaországot, XIV. Lajos és Napóleon Franciaoirszágát, az európai kulturának addig minden külső és belső ellenséggel dacoló fellegvárát. Ugylátszik, hogy végleg leáldozott a francia nagyhatalom üstökös íve, amely a francia forradalommal lendült utoljára a magasba, hasonlóan fenyegető külső és belső állapotból, mint a jelenlegi, hogy azután a napoleoni hódításokkal érje el a csúcsot és III. Napoleon két évtizedes uralmával, mielőtt leáldozott volna, egy hamis bucsu-tüzijátékkal kápráztassa el Európát. Mindenki akkor ugy érezte Európában és ugy érezte a franciák jelentékeny része is, hogy a francia üstökös menthetetlenül lehullott a világürbe.