A világháló metaforái [antikvár]

ELŐSZÓ A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe című kötet a művészet és világháló kapcsolatának elbeszélésére vállalkozik (és nem célja egyetlen elméleti irányzat elkötelezett követése sem). A témát igyekszik összefüggő narratívaként kezelni úgy, hogy a vezérfonál szerepét az online környezet új publikációs paradigmája és a hipertext tölti be, mely az irodalmi és a vizuális alkotások online hordozója. Rögtön a könyv elején ki kell térnünk a terminológia használatára, hiszen irodalmi és informatikai kifejezések egyaránt szerepelnek a kötetben. A szakszerűség követelményeinek figyelembevételével, a közérthetőség kedvéért az online médiumról való beszédben a jelenség együttes megnevezésére a világháló kifejezést használjuk. A mindennapi diskurzusban, így a tudományos értekezésekben is megfigyelhetők következetlenségek ezen a téren, az internet és világháló kifejezés használata például keveredik. Fontos tisztázni, hogy az internet a fizikai eszköz, test, mely más rendszerek mellett magában foglalja a világhálót is (World Wide Web). A világháló hiperlinkekkel és URL-ekkel összekapcsolt oldalak és fájlok (szövegek, képek, videók, hangok stb.) egysége, melyet böngészőnk segítségével jelenítünk meg. Az internet a világhálónál tágabb fogalom, és további (info) kommunikációs lehetőségeket is kínál, például elektronikus levelezést vagy fájlmegosztást, ezek azonban nem kapcsolódnak a világhálóhoz. A világhálót, vagyis a linkelés, a dokumentumok összekapcsolt univerzumának elméletét a gyakorlatban Tim Berners-Lee valósította meg már az 1980-as évek elején a CERN-ben. Eredeti elképzelése egy olyan írható/olvasható médium létrehozása volt, melyet bármely felhasználó az internet hálózatán keresztül érhet el. A kötet többek között arra keresi a választ, hogyan találja fel magát az irodalomtudomány és a művészetről való beszéd az új, hipertextuális paradigmában, illetve hogyan leszünk képesek írott kultúránk digitalizálására és ezzel történő átmentésére. Egy olyan probléma megválaszolásához kíván tehát közelebb jutni, mely két évtizede a művészetről szóló diskur-