Bővebb ismertető
A szakember, aki piacvizsgálatokkal, társadalmi-gazdasági elemzésekkel, minőségbiztosítási problémákkal foglalkozik a napi munkájában magától értetődő módon kell igénybe vegye a számítógépet, feladatai megoldásának kézenfekvő eszközét. Hiszen a valóságigényű problémák akár bonyolultságuk okán, akár a feladatok mérete miatt, aligha oldahtók meg hagyományos, kézi módszerekkel. Két dolgozó, három termék, egy- két év csak a tankönyvi mintapéldákban van (az áttekinthetőség kedvéért). Ezek ugyanis a valóság egyfajta - lényegre egyszerűsített - modelljeit kívánják adni. A valóság ezzel szemben az, hogy a valóság tényeivel kell dolgozni, beleértve a valóság tényleges méreteit és számszerűségeit is. Ez pedig azt jelenti, hogy sokszor több tíz, vagy száz terméket, több száz dolgozót, számos erőforrást kell figyelembe venni. Ettől kezdve viszont a "kézi" számítások elvi-tankönyvi módszerei nem működnek. Az igazságok persze igazak, a hozzájuk vezető logika is azonos, csak más munkamódszerek vezetnek a megoldáshoz: a számítógépes megoldás módszerei. Ameddig a számítástechnikát úgy tekintjük, hogy egy technikai tantárgy, a "bütyöktan" szintjén kerül oktatásra. Azaz: mit nyomjunk meg, hogy mi történjen. Azonban, hogy mi történjen, mit várunk, azt szakmai szabályok diktálják ehhez módszertani tudatosság szükséges. Éppen ezért az adatelemzése nem számítástechnika. A számítástudomány egy területe. A számítástudomány azzal foglalkozik, hogyan kell számításigénye problémákat megoldani számítástehcniaki eszközökkel és módszereket használva. Nem az eszközhasználat a cél; az eszközt csak alkalmazzuk a feladatmegoldás érdekében. Ezen megoldások módszertana sajátos, s nem azonos a "kézi" megoldásokéval.