Az adatkezelés módszertani alapjai [antikvár]

Az adatállomány-szervezés alapelemeit sok mű tárgyalja. Ezek elsősorban az operációs rendszerek által támogatott és programnyelvekkel kezelhető adatállomány-szerkezetekkel foglalkoznak. Tehát a logikai és fizikai adatszerkezetek illesztésének problémái közül általában a fizikai oldal kapott nagyobb hangsúlyt. Napjainkra a gyakorlat bebizonyította, hogy célszerű a valós rendszerek struktúráját alapvetőnek elfogadnunk. A rendszerszervezésbe a fő súlyt a struktúra feltárására kell helyezni, mely a logikai tervezés során valósul meg. A fizikai eszközt is figyelembe kell vennünk természetesen, de a rendszer struktúráját nem torzíthatjuk el sem a fizikai tervezés, sem pedig a megvalósítás, működtetés során. Egy rendszermodell az adat- és eljárásmodell szerves egységéből áll. Régebben az eljárásmodellel összefüggő tevékenységek szerepe volt nagyobb. Ma - az adatállomány-szervezés hagyományos megközelítésének fogalmaival kifejezve - a logikai adatszerkezetek feltárásának, kialakításának kell a réginél nagyobb szerepet kapnia, illeszkedve a modern rendszertervezési módszertani elvekhez és felhasználva a gyakorlati tapasztalatokat. A rendszertervezés (rendszermodellezés) felfogásunkban a valós rendszer struktúrájának feltárására irányul, és több fázisban, transzformációk során éri el célját. Ez a rendszerszemléletű rendszertervezés megvalósítását jelenti.