Bevezetés a Borland C++ programozásba [antikvár]

A C programozási nyelv az egyik legnépszerűbb programfejlesztési eszköz a világon. A fejlesztők szívesen dolgoznak vele, mert általános célú, alkalmas igen nagy lélegzetű csoportmunkákban való felhasználásra (ellentétben a Pascal legtöbb implementációjával), nagyon jó hatásfokú kódot lehet vele előállítani, mégis magas szinten struktúrált, átfogóan szabványosított nyelv. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy adott géptípus adott operációs rendszerére kidolgozott - bizonyos programírási szabályokat figyelembe vevő - program viszonylag kis munkával, jól meghatározott helyeken való módosítással átírható más számítógép tetszőleges (a C nyelvet támogató) operációs rendszere alá. Itt azonban rögtön meg kell jegyeznünk azt is, hogy nagyon könnyű C nyelven áttekinthetetlen, nehezen megérthető és módosítható programokat készíteni. Nagyon fontos tehát a fegyelmezett, körültekintő programozási stílus alkalmazása, aminek az elsajátítása kb. annyi munkát igényelhet, mint maguknak a nyelvi elemeknek a megtanulása. Másképp megfogalmazva: a C nyelv nyújtotta szabadság csak annak válik igazán hasznára, aki megfelelően tud vele élni. A C programozási nyelvet sokan tekintik struktúrált, gépfüggetlen assembly nyelvnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy magasszintű nyelvről le kívánják "alacsonyítani", hanem éppen az előnyeit hangsúlyozzák: annyira gépközeli, hogy segítségével lehet akár operációs rendszert is írni, egyúttal annyira gépfüggetlen, hogy ugyanazt a rendszert más géptípusra forrásnyelvi szinten csekély módosítással át lehet tenni (kivéve persze a legalsó réteget képviselő hardver-közeli részeket, amelyek azonban úgyis assembly-ben készülnek). A C nyelvet ez a képessége azonban nem korlátozza rendszerszintű programozásra, hanem egyúttal általános célú programfejlesztési eszközzé is kinőtte magát, amiben az említett nagyfokú szabványosság is komoly szerepet játszott.