Fedezzük fel... [antikvár]

Iratkészítésre (előállításra) irodai és dokumentációs munkák végzésekor alapvetően kétféle módszer alakult ki, amelyeket ma is alkalmaznak. Időrendben haladva: kezdetben volt a toll, az iratokat kézzel írták; ez ma is élő módzser. Majd lett a gép, amely az írógépek különböző típusain át a számítógéppel segített szövegfeldolgozásig könnyíti munkánkat. Hogy ki melyik módszert követi, azt a személy és környezete határozza meg. A szövegfeldolgozás fejlődése során azonban bebizonyosodott, hogy számítógéppel segítve jóval hatékonyabban tudunk bármilyen iratot előállítani, mint írógéppel vagy pedig kézi eljárással, mert - gyorsabb a szövegbevitel, nagyobb a beviteli biztonság; - a szöveg tárolható, visszaolvasható, könnyen javítható, tetszőleges időpontban átszerkeszthető; - a feldolgozó személyt kevésbé veszi igénybe, ezáltal kevésbé fárad el; - minden igényt kielégítő iratminőség érhető el a számítógéphez kapcsolható különféle nyomtatókkal; - szerkesztést támogató szoftverek segítik a munkát; - anyag- és energiatakarékos (munkaidő, idegesség, leporelló, festékszalag). Mindent egybevetve, arra a következtetésre jutunk, hogy iratelőállításra érdemes egy megfelelő szoftverrel ellátott számítógépes rendszert üzembe állítani. Vonatkozik ez az egyszerű irodai levelezésre éppen úgy, mint a szakanyagok (értekezések, segédletek, jegyzetek, könyvek stb.) szerkesztésére, nyomtatására.