Informatikai eszközök a matematika oktatásában - CD-vel [antikvár]

Számítógéppel segített tanítás és tanulás. Az OECD kutatásának tapasztalatai Káipáti Andrea írása Információs és kommunikációs technológiák és a tanulás mmősége {!njormaíion and Communication Technology-l'ICT] and Ihe Qiialily qf ]janiin^ címmel az OECD pedagógiai kutatóközpontja, a CERI 1999 és 2002 között nemzetközi kutatást szcr\-ezett. A 23 ország részvételével lezajlott kutatás célja az informaükai kormányprogramok előkészítése mellett olyan oktatási anyagok előálUtása, szemlézése és adaptálása volt, amelyek a gyakorlatban mutatják be, világszerte mih'en pedagógiai modellek szerint zajlik az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IK'l) optímális iskolai alkalmazása. Az 1999 szeptemberében elkezdődött munka az IKT nemzetközi „Sulinet-programjainak" elemzésével, a fejlesztés kívánatos irányainak meghatározásával és a minőség-ellenőrzés nemzetközileg bevált módszereinek publikálásával indult. Az elemzések középpontjában a tartalomfejlesztés és az új pedagógiai kultúra elterjesztése állt. A kutatás három részterülete: 1. A magán- és közszféra partneri viszonya az informatikai kultúra terjesztésében. 2. Oktatási szoft\-erek minőségének vizsgálata, folyamatos minőségkontroll. 3. Az iskolai IKT kultúra értékelése - két témában: - Az informatika hatása az iskola szervezetére, kommunikációs és oktatási és nevelési kultúrájára: informatikai modelliskolák leírása, működésük elemzése; - Az IKT hatása a tanulási képességek fejlődésére és a tanulási modvációra: az informatikai tudás (fogalmak értése, eszközök és használat színvonala) és a használat szerkezete összefüggéseinek vizsgálata a tanulási képességekkel (learning to learn skiUs) és a számítógépes világ iránti attitűdökkel. Az ELTE Természettudományi Karán működő UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ koordinálásával megalakult, mintegy húsz kutatót és több, mint kétszáz tanárt magában foglaló mag5'ar kutatócsoport a 3. részterületen dolgozott. (A kutatás honlapja: http://ict.eltc.hu/) Ez a kutatási program a számítástechnikának az iskolák oktatási, szer\'ezési-vezetési és szabadidős kultúrájába való beépülését értékelte esettanul-mánj'ok, méréses vizsgálatok és oktatási kísérletek segítségével. Az OECD projekt sajátossága volt, hog;- ön-özte az innováció és alapkutatás elemeit. Miközben eddig feltáradan, lényeges képességeket és tudásanyagot vizsgáltunk (melyeket összefoglaló néven injomtatikai kompetenciának nevezhetünk), a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereinek kidolgozása és kipróbálása is zajlott. Ez a könyvsorozat az oktatási kísérletek terméke. Hat' iskolai esettanulmányt készítettünk az informatika sokoldalú felliasználásáról az OECD/CERI kérdőívei és kí'aütatív elemzési szempontsora alapján, majd elemzéseinket összevetettük a vizsgálatban részt vett 23 ország informatikai modelliskoláiban szerzett tapasztalatokkal. A számítógépesítésnek az iskolai életre gyakorolt hatását vizsgálva, célunk a fenntartható fejlődés stratégiáinak leírása, az informatika az iskolai élet különböző területein betöltött szerepének elemzése, a számítógéppel segített tanítás és tanulás, illetN'e a kommunikációs és információs technológiák elterjedése és a pedagógiai innováció kapcsolatainak feltárása volt. Nemcsak az eredményekre voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy a számítógép iskolai felhasználását mely tényezők segítik, illetve hátráltatják. Ezért az internethasználat - a belső és külső kommunikáció — elemzése során az iskolai informatikai kultúra nemkívánatos jelenségeit is vizsgálnunk kellett. A következőkben - a nemzetközi tapasztalatok alapján - néhány olyan jellegzetes problémáról szólunk, amelyek a magyar iskolákban is meghatározzák az információs és kommunikációs technológiák elterjedését. A nemr^eti (központilag kidolgozott, az egész országban kötelező) tantew nagyban befolyásolja, mennyit tudnak a tanulók, és hogyan használják a tanárok az informatikai eszközöket. Ahol a tanter\' maximalista, a kötelező oktatási feladatok az egész iskolai időt lefedik, de a számítástechnika nem kötelező tárgj' (pl. Görögország és Luxemburg), a tanároknak nagy nehézséget okoz időt találni az informatikai ismeretek tanítására. I. A vizsgált középiskolák: Budapest, Karinlliy Frigyes Kcllannyclvű Gimnázium cs az Alternalív Közgazdasási Giinnázium; Deb-tcccn: Brassai Sámuel Szakközépiskola: Gyöngyös: Bcrzc Nagy .lános Gimnázium. ÁHatános iskolák: Makó: Almási Általános Iskola; Erdőkertes: Neumann János Állalános Islíola