On-line számítógépes rendszerek tervezése I. [antikvár]

Előszó Egy vezető számítástechnikai szaktekintély még 1965-ben is úgy határozta meg az "igen nagy program" fogalmát, hogy "szerkezetileg bonyolult program, amelynek megvalósításához tíznél több programozóra van szükség". Jelenleg a legegyszerűbb rendszerek mellett is tíznél több programozó dolgozik, akiknek munkájával kapcsolatban sokszor úgy érezzük, egyikük sem ismeri kelló' mértékben a rendszer egészének működését. A bonyolultabb időazonos rendszerek esetében szemmel látható, hogy még a legtapasztaltabb, legtehetségesebb szervezők sem tudják, mi is történik a rendszer "belsejében". Véleményem szerint a kialakult helyzet oka elsősorban a számítógépes programozás helytelen értelmezése. A programozás ugyanis nem tudomány, sokkal inkább mesterség, amely sok tekintetben hasonlít pl. az ács- vagy a szabómesterséghez. Bár a programozó munkája során, támaszkodhat különböző tudományos elvekre, a végtermék mégis egyéni gondolkodásmódját, tehetségét vagy éppen baklövéseit tükrözi. Minden szakmában az idősebb, bölcsebb mester vezeti be a tanulót a mesterség fortélyaiba - ez igaznak látszik a számítástechnika területén is. Következésképpen, ha azt akarjuk, hogy a számítástechnikai szakmát tanulók jól megismerjék mesterségüket, el kell látni őket könyvekkel, amelyekből megtanulhatják a gyakorlati programozás, programtervezés, rendszertervezés technikáját. Ezen gondolatokból kiindulva született a Számítógépes on-line rendszerek tervezése. A könyv fő célja, hogy egységes vezérfonalat adjon on-line rendszerek tervezéséhez, különös tekintettel a hardware- és software-tervezésre, a tesztelés, hibakeresés és a felhasználó szempontjaira. A hangsúly az alkalmazható technikai megoldásokon és szemléleten van úgy, hogy a tervezés valamennyi