SQL kézikönyv - Floppy-val [antikvár]

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 13 Történeti áttekintés — bevezetés helyett Az adatbázisok lényege könnyebben érthetővé válik, ha röviden áttekintjük az adatfeldolgozás odavezető fejlődését. Filozófiai értelemben helyesnek látszik az információk következő definíciója: az információk kijelentéseket tartalmaznak a valós világ összetevőiről és/vagy képzetes mennyiségekről, valamint fogahnakról. (A gyakorlatban az információkat legtöbbször együtt értik az azokat hordozó közeggel.) Az információk legkisebb, még önállóan értelmes egységeit szavaknak, (informatikai) atomoknak, adat-előfordulásoknak nevezzük. Az emberi beszédet illetően a szó, a mesterséges intelligenciával foglalkozók számára az atom, az adatbázisok világában pedig az adat-előfordulás a legjellemzőbb kifejezés. Az adat-előfordulások vagy röviden adatok csak környezetükkel, más adatokkal együtt képeznek értelmes kijelentéseket. Minden adat lehetséges értelmezését annak adattípusa határozza meg. Az adatérték az adat(-előfordulás) pillanatnyi állapota. Másképpen: az adatérték mutatja meg az adat pillanatnyi kijelentését valamely dologról, fogalomról. Az adatokat felfoghatjuk úgy is, mint számos eldöntendő kérdésre adandó válaszok halmazát. (Pl. egy egész szám nagyobb-e nullánál, de kisebb-e 2-nél — így már csupán 1 lehet.) Rendeljük az ilyen, elemi eldöntendő kérdésekhez válaszul a O-t NEM, az 1-et IGEN esetén! Az adatokat — bizonyos szabályok betartása és esetenkénti pontatlanság mellett — általában felírhatjuk 0-k és l-esek megfelelő sorozataival is. Bármely kétállapotú eszköz l-l helyzetét (pl.: mágnes két helyzetét; vagy: egy tranzisztor vezet, nem vezet) rendeljük a 0-hoz és l-eshez! Ez képezi a kettes számrendszerbeli, számjegyes (bináris, digitális) adattárolás alapját. Az elemi válaszokhoz rendelt, kettes számrendszerbeh számjegyeket angol rövidítés után bitnek nevezzük (bináris digit, binary digit). Az említett eldöntendő kérdések számossága határozza meg bármely információ mértékét. Az előbbiekből következik, hogy a bitek számossága az információk meny-nyiségének mérőszáma. A számítástechnikában gyakran 8 bitet kezelnek együtt. Az ilyen bit-nyolcasok neve angol eredeti után: bájt (byte, eight bits); és ezen egységet használjuk gyakrabban. Az átváltás: 1 bájt = 8 (szomszédos) bit. Az algoritmusok a számítási, tágabb értelemben adatfeldolgozó eljárások mikéntjét fogalmazzák meg — nagyrészt tekintet nélkül az adott feladat pillanatnyi adatértékeire. A1 Hvarazmi arab matematikus definiálta először az algoritmus fogalmát még a középkorban. (Az algoritmus szó is az ő emlékét őrzi.) Az eljárások elméletének fejlesztésében úttörő szerepet töltött be még a svájci Blaise Pascal és a német Gottfried Wilhelm Leibniz, akik mechanikus számológépeket is szerkesztettek a XVII. és XVIII. században. Charles Babbage Angliában a XIX. században programozható, mechanikus számológépet készített; és ahhoz kapcsolódva Lady Ada Au-