SQL kézikönyv - Floppyval [antikvár]

Az adatbázisok lényege könnyebben érthetővé válik, ha röviden áttekintjük az adatfeldolgozás odavezető fejlődését. Filozófiai értelemben helyesnek látszik az információk következő definíciója: az információk kijelentéseket tartalmaznak a valós világ összetevőiről és/vagy képzetes mennyiségekről, valamint fogalmakról. (A gyakorlatban az információkat legtöbbször együtt értik az azokat hordozó közeggel.)Az információk legkisebb, még önállóan értelmes egységeit szavaknak, (informatikai) atomoknak, adat-előfordulásoknak nevezzük. Az emberi beszédet illetően a szó, a mesterséges intelligenciával foglalkozók számára az atom, az adatbázisok világában pedig az adat-előfordulás a legjellemzőbb kifejezés. Az adat-előfordulások vagy röviden adatok csak környezetükkel, más adatokkal együtt képeznek értelmes kijelentéseket. Minden adat lehetséges értelmezését annak adattípusa határozza meg. Az adatérték az adat(-előfordulás) pillanatnyi állapota. Másképpen: az adatérték mutatja meg az adat pillanatnyi kijelentését valamely dologról, fogalomról.Az adatokat felfoghatjuk úgy is, mint számos eldöntendő kérdésre adandó válaszok halmazát. (Pl. egy egész szám nagyobb-e nullánál, de kisebb-e 2-nél - így már csupán 1 lehet.) Rendeljük az ilyen, elemi eldöntendő kérdésekhez válaszul a 0-t NEM, az 1-et IGEN esetén! Az adatokat - bizonyos szabályok betartása és esetenkénti pontatlanság mellett - általában felírhatjuk 0-k és l-esek megfelelő sorozataival is. Bármely kétállapotú eszköz l-l helyzetét (pl.: mágnes két helyzetét; vagy: egy tranzisztor vezet, nem vezet) rendeljük a 0-hoz és 1-eshez! Ez képezi a kettes számrendszerbeli, számjegyes (bináris, digitális) adattárolás alapját. Az elemi válaszokhoz rendelt, kettes számrendszerbeli számjegyeket angol rövidítés után bitnek nevezzük (bináris digit, binary digit).