Számítógép-alapismeretek [antikvár]

Az 1. fejezet a mai számítógépek kialakulását a már történelmi múlt érdekesebb neveinek, dátumának felelevenítésével mutatja be. A 2. fejezet egy kis üzem képzeletbeli modelljét alkotja meg, hogy a számítógépek főbb egységeit, ezek feladatait szemléletesen érzékeltethesse. Ugyancsak itt esik szó a számítógépekkel kapcsolatos nagyon sok fogalomról, mint például belső programvezérlésű automata, program, hardver, szoftver, analóg és digitális működés stb. A könyv 3. fejezete az adatszintekkel, az adathordozó fogalmával, feladatával, az információnak az adathordozón való kódolt ábrázolásával ismerteti meg az olvasót. Ugyancsak ez a fejezet tárgyalja a legáltalánosabban használt beviteli adathordozót, a lyukkártyát és a vele kapcsolatban elterjedt kódrendszert is. A 4. fejezet a kódolt információnak a számítógépbe való tipikus bevitelét ismerteti a kötegelt feldolgozás körülményei között. Az 5. fejezet a számítógépbe már bekerült információ sajátos belső kódolásával, tárolásával, ábrázolási formáival, előírásaival foglalkozik először. Ezt követően szó esik a különböző műveletekről. Még ugyanez a fejezet ismerteti az érdeklődőt a logikai algebra alapfogalmával, műveleteivel is. A 6. fejezet a sornyomtatót mutatja be, mint a kötegelt feldolgozás tipikus kiviteli eszközét. A 7. fejezet a számítógépes feldolgozás korszerűbb, interaktív módjához szükséges perifériális egységet tárgyalja. A 8. fejezet a háttértárak közül csak az általánosan használt mágnesszalagot és mágneslemezt emeli ki, részletesen feltárva azonban ezeken az információ elhelyezkedését, azonosítási megoldásait az egyes esetekben. A 9. fejezetben levő ellenőrző kérdések az anyag általunk lényegesnek tartott részeire kérdeznek rá, gyakran több oldalról, más megfogalmazásban is. Segítségükkel lehetővé válik az egyes fejezetek megértésének lemérése, súlyponti összefüggéseinek felismerése.