Számítógépes tájékoztatás [antikvár]

A könyvtári tájékoztatás korszerű eszközei közül első helyen kell említenünk a számítógépes - újabban egyre inkább elektronikusnak nevezett - információkeresést és információszolgáltatást. Ezek a módszerek a hagyományos - manuálisnak is nevezett - könyvtári tájékoztatás nyomán alakultak ki. Mint minden korszerű technikában, a számítógépes tájékoztatásban is a főszereplő nem a gép, a számítógép, hanem a képzett ember, jelen esetben a képzett könyvtári informatikus. A könyvtárak, a könyvtárosok fogalma az elektronikus információ korában jelentésváltozáson megy át. A könyvtárból információs központ, a könyvtárosból információs szakember, egyesek szerint szakinformatikus lesz. Akárhogyan nevezik is az új hivatást, a feladat lényege a következő: mint tájékoztató szakember közvetít a különféle információs források és a felhasználók (az olvasók) között. A modern elektronikus tájékoztatás korában a valamikori tájékoztató (referensz) könyvtárost közvetítőnek (intermediary) is nevezik. A közvetítőnek jól képzett, emberi kommunikációra képes és lelkiismeretes információs szakembernek kell lennie, aki rendelkezik a korszerű informatika, az elektronikus - ezen belül az online - keresés magas szintű ismereteivel, a közepesnél jobb angol nyelvtudással, szakkönyvtárak, ill. szakinformatikai központok esetében egy-egy műszaki, természet- vagy társadalomtudományi, orvosi stb. diszciplína alapfogalmainak ismeretével - vagy ennél többel - is (ez főleg a kémiai és az orvostudományi tárgyú keresésekre vonatkozik, de sok másra is). A korszerű elektronikus tájékoztató rendszerek használóinak nemcsak azért kötelező az angol nyelvtudás, mert az adatbázisok többsége angolul íródott, hanem azért is, mert szinte valamennyi rendszerleírás, ismertető angol nyelvű. Ezzel együtt azonban kitüntetett gondot kell fordítanunk a magyar terminológia elsajátítására és következetes használatára. Nem minden áron való magyarításra törekszünk, hanem arra: ahol van jó magyar szakkifejezés vagy magyar írásmód, lehetőleg ezt használjuk. Pl. az angol invertedfile fogalmat nem magyarítjuk „fordított fájl"-ra, hanem az invertált állomány kifejezést használjuk. Hasonlóan célunk, hogy a szakmabeliek azonos fogalmakra azonos szakkifejezést használjanak. Pl. egységesen adatbázist mondunk „adatbank" helyett (ez utóbbi vélt meghatározása teljesen eltérő, szubjektív és zavaros), frissítést vagy aktualizálást „updateolás" helyett, rekordot „tétel" vagy „adat" vagy „dokumentum" helyett (persze csak akkor, ha ezeket a szavakat használják az elektronikus információ rekordjai, egységei helyett; adat és dokumentum más vonatkozásban létező fogalmak). Tehát célunk a magyar terminológia egységesítése, meghonosítása, terjesztése, az informatika oktatása magyar nyelven. Tankönyvünk célja röviden: megismertetni az olvasóval a számítógépes információkeresés alapjait, technikáját, lehetőségeit, korlátait. Az elektronikus információkeresés (online, CD-ROM, Internet stb.) tulajdonképpen egyfajta művészet; ugyan nem kívánunk "keresőművészeket" képezni, csak be szeretnénk vezetni a leendő információs szakembereket, szakinformatikusokat a számítógépes tájékoztatás alapismereteinek körébe, és meg szeretnénk kedveltetni velük ezeket a - látszólag bonyolult - műveleteket.