Társadalomföldrajzi elemzések számítógépen [antikvár]

BEVEZETES A társadalomföldrajzi ismeretek sokféle forrásból erednek. Mintegy S2ázötven éve kezdődött a fejlett világban az a korszak, amelyben a társadalomelemzés már.elválaszthatatlanul kötődik a számszerű információkhoz, adatokhoz. E másfél századból mintegy száz évet tesz ki az a periódus, amikor a begyűjtött adatok feldolgozása után a geográfus lényegében két elemzési eszközt vet be a térbeli összefüggések feltárására: a területi statisztikai táblákat és a tematikus térképeket. Ezek támasztják alá és illusztrálják a földrajzi mondanivalót. A 20. század ötvenes éveiben — a tudomány önfejlődése és a társadalmi kihívások eredményeként — új korszak nyílik tudományunkban: a „kvantitatív forradalom" periódusa. Ettől kezdve a korszerű geográfia már nem elégszik meg a korábbi időszak két alapeszközével, hanem az adatokat összetettebb matematikai és statisztikai módszerekkel elemzi, mennyiségi modelleket konstruál a térbeli folyamatok törvényszerűségeinek leírására. A kvantitatív forradalom már a számítógép-előtti (számológépes) időszakban elindult, s a matematikai—statisztikai kultürája lényegében a hatvanas évek végére teljesedett ki. Újabb lökést a mennyiségi elemzésnek a nagyobb tudományos műhelyekben, egyetemeken a számítógépek elterjedése adott (hetvenes évek). Minőségi fordulatot iiozott a személyi számítógépek kifejlesztése és elterjedése (nyolcvanas évek), amikor a nagy számítóközpontokból a kutatók asztalaira, a szaktanszéki laboratóriumokba került ez az új technika, kultúra. A számítógép alkalmazása integrálja, s új, sokáig el sem képzelhető irányokkal bővíti ki az említett másfél évszázad geográfiai elemzési kultúrájának főbb elemeit. Nemcsak a statisztikai táblák készülnek ma már számítógéppel, de a tematikus térképek is, s olyan bonyolult, nagy számításigényű elemzési módszerek alkalmazása válik a számítógépeken lehetővé, amelyek — még ha matematikailag már kidolgozottak voltak is — a gyakorlatban lényegében nem (vagy csak hosszú, fáradságos munkával, sok hibalehetőséggel) voltak kivitelezhetőek. A számítógép alkalmazása ma már minden szakmában alapkövetelmény. A computervilág követhetetlen gyorsasággal önti az új megoldásokat, alkalmazási lehetőségeket. Generális ismeretrendszerről, önálló kultúráról, korszakjelző eszközről van itt szó. Ebben az áramlásban ez az egyetemi jegyzet arra vállalkozik, hogy a tudományegyetemek földrajz és geográfus szakos hallgatói számára kapaszkodókat adjon az eszköz használatához és felvillantson néhány példát arra, hogy a társadalomföldrajz — sok-sok egyéb lehetőség mellett — milyen tudományos problémák vizsgálatában használja a számítógépet. A szerzők biztosak benne, hogy a ma egyetemistái szakemberként bárhol is találnak majd munkát, használni fogják a számítógépeket, s így a jegyzetből és az egyetemi módszertani kurzusokból hasznosítható ismereteket meríthetnek. Azt is reméljük, hogy aki e kötetet kezébe veszi, diákköri vagy szakdolgozatát már nem golyóstollal írja, esetleg mással gépeltcti, hanem száirutógépi szövegszerkesztővel maga teszi ezt. Igényes grafikonjai és térképei elkészítésekor a grafikai és térképrajzoló