Virtuális környezet, virtuális oktatás [antikvár]

I. Virtuális környezet VIRTUALITÁS ÉS VALÓSÁG A virtualitás a legtöbb mai ember számára misztikum. A szóhoz számos, egymástól különböző jelentés társul. Gyakran keverik össze az online környezettel, illetve mindenre, ami nem látható a fizikai világban, arra rendre rásütik a „virtuális" jelzőt. A virtualitásról való gondolkodás formálódására erősen hatottak a népszerű science fiction irodalmak és az ebben a műfajban megjelenő sikeres mozifilmek is. A virtualitásról mindenkinek vannak elképzelései, amelyekhez természetesen kimunkált attitűdök is társulnak: akadnak, akiknek a virtualitás félelmetes, de vannak olyanok is, akik ebben vélik felismerni a számukra bizonytalan, megfoghatatlan jövőt. A virtuális környezetet szinte mindenki egy gépekkel, elektronikával zsúfolt környezetnek gondolja el, ahol az ember érzékeit csúcstechnológiai eszközökkel befolyásolják, és ahol a legfontosabb kérdés - a páratlan audiovizuális élmény mellett - az, hogy miképpen leszünk képesek megőrizni önmagunkat valamilyen, a tudatunk által kontrollálható formában. Ritkán gondolunk arra, hogy e félelmek eltúlzottak, hiszen például ha egy jó könyvet olvasunk, akkor a gondolatainkban, képzeletünkben megjelenő világ sem éppen valódi. Ebben az esetben (hacsak nem használunk e-book olvasót) minden különösebb technikai bravúr nélkül lépünk át a virtuális világba. Olvasás közben is bejárunk térben és időben távoli világokat. Magunk előtt látjuk, példának okáért az egri vár ostromához készülődő török csapatokat, együtt érzünk és együtt gondolkodunk Török Bálinttal, mielőtt elkísérnénk a kis királyt a török szultán táborába, és egyetértünk vele abban is, hogy ha a rabok legyőznek minket, akkor szabadon kell őket engedni. Ha már tudunk a sorok között olvasni, akkor letérünk a könyv által kijelölt útról, és megpróbáljuk elképzelni a történetnek azt a részét is, amelyet a szerző nem írt le nekünk. Pillanatok alatt váltunk helyszínt, ugrunk éveket, és legalább ilyen gyors váltásokkal tudunk azonosulni egy-egy szereplővel, gyakran teljesen elfeledve, hogy a valós fizikai környezetben időközben már bőven ránk esteledett, vagy éppen megéheztünk, vagy netalántán már álmunkban folytattuk a virtuális kalandozást. Nem kétséges tehát, hogy egy jó könyv esetében is együtt gondolkodunk és együtt érzünk a szereplőkkel, megjelenik előttünk egy képzeletbeli világ. Alig valami hiányzik