A technológia színvonalának és diffúziójának mérése [antikvár]

A gazdasági növekedés jövőbeli lehetőségeinek meghatározó feltétele, hogy a termelőberendezések és az alkalmazott technológia, valamint az értékesítésre szánt termékek korszerűek legyenek. Ennek a kapcsolatnak a felismerése nyomán a technika, a foglalkoztatás, versenyképesség közötti összefüggések sokoldalú tisztázásának szándékával, az Oktatási Minisztérium Kutatási-fejlesztési Helyettes Államtitkárságának kezdeményezésére és támogatásával több helyen indultak kutatások, amelyek eredményeiről tanulmányok jelentek meg.1 E kutatási tapasztalatok közös jellemzője, hogy a felsorolt tényezők közötti kapcsolat meglétét és szorosságát sokoldalúan illusztrálták, egyidejűleg felvetették a technikai korszerűség megfigyelésének és mérésének fontosságát a hazai statisztikai gyakorlatban. A jelen kutatási téma kidolgozásának célja kettős: egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) meglévő, rendszeres adatgyűjtéseinek vizsgálata abból a célból, hogy azok mennyire alkalmasak a technológiai fejlődés hazai sajátosságainak megfigyelésére és elfogadható hibahatáron belüli differenciált értékelésére, másrészt annak megállapítása, hogy milyen megfigyelések szükségesek a téma további adekvát vizsgálatához. A kutatások főként azokra az ágazati és funkcionális (külkereskedelmi, ipari, beruházási és munkaügyi) statisztikai rendszerekre terjednek ki,2 amelyek az előzetes ismeretek szerint valamilyen módon alkalmasak vagy alkalmassá tehetők a technikai színvonal (termék vagy technológia korszerűségének) mérésére és elemzésére. Mivel ebben az esetben nem erre a célra kifejlesztett adatgyűjtési rendszerek eredményeinek felhasználásáról van szó, előzetesen számításba kellett venni azt is, hogy ezek a statisztikák - az esetek többségében - önmagukban nem, legfeljebb egymással kombinálva, kiegészítve tehetők alkalmassá a korszerűség, valamint a technikai színvonal időbeli változásának mérésére, elemzésére. Amennyiben e feladatnak még így sem feleltek meg, akkor arra kerestük a választ, mivel kell a hiányzó információkat pótolni, kiegészíteni, illetve ehhez milyen új célstatisztika keretében lehet adatokat beszerezni és a meglévő információkkal összehangoltan felhasználni? A jelen beszámolóban mindkét kérdésre igyekeztünk választ adni. Ennek a kettős feladatnak a már ismert összefüggések illusztrálásán és a korábbiaknál differenciáltabb bizonyításán túl úgy próbáltunk megfelelni, hogy módszertani útmutató készült mindazoknak, akik a témával csak alkalomszerűen foglalkoznak.