Feszültség [antikvár]

A mérnöki hivatás nem csak a műszaki alkotások létrehozásában testesül meg, hanem azok dokumentálásában, a tapasztalatok továbbadásában is. Különös érték, ha nem száraz műszaki nyelven, hanem irodalmi formában, de mégis ízig-vérig a műszaki értelmiség jegyeit hordozva jelenhet meg a gondolat. A szerző gazdag szakmai életútja és stílusa indokolja, hogy könyv formájában jelenjenek meg válogatott írásai. Ennek lehetünk tanúi, hisz a Logod Bt. - mely kiadó neve mára már összeforrt a mérnöki-történelmi kiadványok színvonalas megjelentetésével - gondozásában a napokban jelent meg dr. Seregi György könyve, mintegy a szerző 80. születésnapjára szóló, gazdag pályafutását felölelő méltó ajándékként. A könyvben egy statikus mérnök naplójából olyan válogatások szerepelnek, amelyek gondolatokat, elemzéseket, esetenként visszaemlékezéseket tartalmaznak a mérnöki hivatásról, a mérnöki gyakorlatból. Ezek az irodalmi szinten megírt jegyzetek nemcsak a „műszakiak”, hanem mindenki számára emészthetőek, élvezhetőek és tanulságosak. Az első rész a mérnökök szerepvállalásával foglalkozik az utóbbi ötven évben, a mérnöki gondolkodásmódról a hétköznapi feladatok megoldásában és abban, hogy mitől leszünk nemcsak papíron, hanem az életben is ennek a hivatásnak elismert gyakorlói. Mi az a többlet, amit elvár tőlünk a szakma és a társadalom. A jegyzetek kapcsán szóba kerülnek ismert, vagy kevésbé ismert nagyszerű mérnöki alkotások: hidak, csarnokok. kupolák, tornyok, felhőkarcolók, viaduktok. A második rész a könnyűszerkezetekről szól. Ennek buktatói, úttörő eredményei elevenednek meg, külföldi és hazai példák alapján. A jövő építési módja, amely mint egy folyó „hömpölyög deltája felé, de még nem érkezett meg a tengerbe, de hogy oda érkezzen semmi sem tudja feltartóztatni”. Végül az utolsó részben valóságos és izgalmas esetek szerepelnek a mérnöki gyakorlatból. A címadó feszültség nemcsak a szerkezetekben, hanem az alkotókban is megjelenik. A naplójegyzeteket több mint százhatvan ábra (fotó) illusztrálja.