Poliuretánok [antikvár]

A poliuretánok felfedezése O. Bayer nevéhez fűződik, aki 1937-től kezdődően úttörő munkát végzett kifejlesztésük terén. A poliuretánok rendkívül különböző tulajdonságú anyagok, ezért további csoportosításuk célszerűen a felhasználási területeik, illetve formáik szerint történik. így beszélünk poliuretán habokról, elasztomerekről, szálakról, ragasztókról, bevonatokról stb. Miután a poliuretánok előállításával gyakorlatilag ma is csak néhány nagy cég foglalkozik és ezek legtöbbször még közelítő kapacitásadatokat sem adnak meg, a termelt anyagok választékát még becsülni sem lehet. Ezeknek az anyagoknak a rendkívüli változatosságát mutatja, hogy poliuretánokból a fogkefétől kezdve a "Poláris" és "Minuteman" rakéták szilárd hajtóanyag komponenséig mindent előállítanak. Készülnek belőlük épületelemek és bútorok, ruhabélések, autóelemek, háztartási eszközök, szálak, gumiabroncsok, rakéta - és repülőgépbevonatok stb. Egyes becslések szerint jelenleg a világon kb. 1 millió tonna poliuretánt termeinek és ez a mennyiség 1975-ig megkétszereződik. Felhasználásuk rendkívüli ütemben fejlődik, jelenleg évi 20-25% -os növekedésével egyik legdinamikusabban fejlődő termékcsoport.