Ipari épületek tervezése [antikvár]

ELŐSZÓ Szocializmust építő ország létfeltétele a helyes irányú, erőteljes iparosítás. Az iparosítás megvalósításához szükséges építmények, üzemek tervezésére alig néhány éve oktatjuk építészhallgatóinkat. Nehéz dolog volt kiépíteni az „Ipari épületek tervezése" című tárgyat, megfelelő irodalom és főleg megfelelő magyar gyakorlat nélkül. A kapitalista világban a tőkés nyugatról szerezte be az üzem felszerelése mellett annak terveit is. így a magyar építészek, a mérnökök igen kis száma jutott nagyobb üzem tervezéséhez. E területen is a nagyszerű szovjet tapasztalat és a szovjet irodalom volt segítségünkre mind a gyakorlati tervezés vonalán, mind az egyetemi oktatás e területének kiépítésében. A nyugati irodalom vagy nem közöl semmit üzemeiről, vagy nagyon is óvja „titkait", tapasztalatszerzésre nem felel meg. Amikor e tankönyvet első kiadásában útjára bocsátjuk, tesszük azt azzal a tudattal, hogy sok a hiányosság, amit az olvasók bírálata, az ipari tervezés fejlődése fog majd fokozatosan javítani. Mindamellett hallgatóinknak oly tankönyvet adunk a kezébe, amelyből tanulva megindulhat azon az úton, amelyen elsajátíthatja az építészi szakma eme nem legkönnyebb területét. De kell, hogy kedvvel és szorgalommal tanulja, hiszen a szocializmus építésének igen fontos alapját tanulja meg belőle. A könyv egyes részei és fejezetei nem tartoznak szigorúan az előadások körébe, de — mivel az ipari épületek tervezésének részét képezik — úgy véltük, hogy helyes, ha a könyv tartalmazza azokat az adatokat, amelyeket a hallgató más tárgyak keretében tanult, vagy amelyeket tervezései során csak más segédkönyvekben találhatna meg. Köszönetet kell mondanom a tankönyv lektorainak. Lux László, dr. Szendrői Jenő és Sebestyén Gyula elvtársaknak, akik a lektorálás folyamán sok hasznos tanáccsal és útbaigazítással szolgáltak. Köszönöm az Iparterv munkatársainak, elsősorban a Műszaki Osztály tagjainak és Rojkó Ervin elvtársnak az ábrák kiválogatása terén nyújtott hathatós segítséget. Köszönöm Horváth László tanársegédnek az ábraanyag szép és lelkiismeretes megrajzolását, továbbá tanszékem tagjainak, névszerint : Beszédes Kornél, Harasta Miklós, Nedelykov Mihály, Schmidl Ferenc és Tomory László elvtársaknak az egyes üzemek és épületek ismertetéséhez gyűjtött anyagot, s külön Harasta Miklós és Rojkó Ervin elvtársaknak a kefelevonatok átnézése körül kifejtett fáradozást. Elsősorban kell köszönetet mondani a mi nagyszerű magyar népünknek, a mi dolgozóinknak, akiknek serény munkája teszi lehetővé, hogy egyetemi ifjúságunknak a nagyszámú tankönyv sorában ezt a könyvet is átnyújthatjuk. Budapest, 1953. március hó. Rados Kornél MEGJEGYZÉS Mivel a könyv lektorált kézirata 1953. február hónapjában készen volt és a nyomdai munka is a kormányprogramm előtt kezdődött, s mivel az új kormányprogramm az iparosítás egyes célkitűzéseit a könnyűipar és a mezőgazdaságot kiszolgáló iparok javára módosította, e szempontok a könyvben kivetített egyes iparpolitikai kérdések olvasásánál figyelembe veendők; vonatkozik ez elsősorban a II. fejezetre. 1953. november hó. Rados Kornél