Jégrobbantó munkálatok ismertetése [antikvár]

Részlet a könyvből: A jég képződése és mineműsége. Hazánk vízrajzi viszonyait szemügyre véve azt látjuk, hogy folyóink legnagyobb része észak és északkeleti irányban eredve, azokon hideg északi légáramlatkor felülről lefelé képződik a jég, mely gyakran idő előtt, a melegebb éghajlatba eső Duna folyamba jut, ami egyrészt a szabad hajózást akadályozza, másrészt pedig a jégtáblák összeverődése következtében az anyafolyam befagyását sietteti. Tagadhatatlan, hogy a belvizek jégpáncélja egész vidékek gazdasági életére jó hatással van, de viszont egyes üzemeket megzavarja, sőt nagyobb kiterjedésű termékeny területek elpusztulását okozhatja, midőn az áradás megtörte jég nagyobb tömegekben összeverődve, a főfolyó medrét annyira elgátolja, hogy a szabad lefolyásban megakasztott víztömeg a folyó medréből kilép. A gazdasági értékek emelkedése, valamint az átalános művelődés és a technikai tudományok haladásával mindinkább élénkült azon óhajtás, hogy a jégképződésnek és a jég elvonulásának káros következményeit lehetőleg korlátozzuk. A jégnek mesterséges megbontása érdekében hazánkban eddig vajmi kevés történt, ellenben Német- és Franciaországban e téren már sikerrel kísérleteztek. Eleinte kézimunkával kapcsolatos robbantásokkal, később külön e célra épített jégtörő hajókkal kellő eredményeket értek el. Említett jégbontó munkálatok tapasztalatait mindaddig nem használtuk fel, míglen Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter úrnak figyelme nem adta meg az első lökést, ily kísérleteknek nagyobb szabásban való foganatosítására.