Kilenc európai ország műszaki pedagógusképzésének összehasonlító vizsgálata [antikvár]

BEVEZETÉS | A műszaki pedagógusképzés részben általános tanárképzési L elemekből, részben sajátos, szakképzésre irányuló tananyag-egységekből áll. Struktúrájának és tartalmának összehasonlító elemzése ezért nem csupán a ^^ szakmai pedagógusképzés számára tanulságos. Az általános tanárképzési ^ elemek vizsgálatával minden szintű és irányultságú tanárképzés egyaránt I gazdagodhat. E Tanulmányunkban - fejlett ipari országok műszaki s pedagógusképzésének vizsgálata keretében - Anglia, Ausztria, Finnország, ^ Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia és Olaszország műszaki pedagógusképzésével foglalkozimk. K í' Az európai országok műszaki pedagógusképzési rendszereire vonatkozó ismereteink 1991-től mélyültek el, amikor sikerült bekapcsolódunk az Európai Tanárképző Társaság (Association for Teacher Education in Europe=ATEE) Műszaki Pedagógusképzési h Munkacsoportjának (Working Group for Techiucal and Vocational Teacher s, Training) munkájába. " A hazai műszaki pedagógusképzés egészének újragondolása ^ szempontjából azoknak az országoknak a műszaki pedagógusképzését tűnt célszerűnek vizsgálatunkba bevonni, amelyek összességükben feltáiják lí valamennyi eddig kialakult képzési forma sajátosságait, vagy is lefedik a képzési variációk teljes körét. A különböző tanárképzési modellek meglehetős különbségeket mutatnak abban a tekintetben, hogy az ehnéletnek, illetve a gyakorlataak biztosítanak-e prioritást. Ez a leendő tanárokkal szemben támasztott követelmények különböző felfogásából eredeztethető. így például különbségek érzékelhetők a képzés során a szakmai iskolák szerepében, illetve az iskolákon kívül más pedagógiai intézményekben szervezhető gyakorlatok és az ipari gyakoriat vonatkozásában. Ez a probléma a gyakorlati képzés sokszínűségét (nevelési gyakorlat, tanítási gyakorlat, műszaki gyakorlat) tükrözi. Ugyanígy hangsúlyeltolódások figyelhetők meg a szakmai, illetve a pedagógiai ehnéleti felkészítés tekintetében, a modulok egymáshoz illesztésében és a pedagógiai képzés tartalmának megválasztásában. A képzési rendszerek összehasonlító elemzésének stratégiája szempontjából bár felvetődhet olyan komplex vizsgálati módszer alkahnazása, amelynek során egyes tipikus műszaki pedagógusképzési