Bővebb ismertető
B e v e z e t é s
Hővezetékek hőtágulásait kiegyenlítő szerkezetek közül legegyszerűbbek, leghasználatosabbak az iycsövek és az ezekből öaszeállitott kompenzátorok és lirák.
Amilyen egyszerűek ezek a hőkiegyenlitő szerkezetek, olyan bonyolultak a bennük keletkező igénybevételekre és feszültségekre vonatkozó számitások. E számitások bonyolultságát az o-kozza, hógy a vékonyfalu Ívcsövek, amelyekből a hővezetékeket, illetve a fent emiitett kiegyenlítő szerkezeteket épitik, hajlitó igénybevételek hatására lényegbevágóin különböző módon viselkednek, mint a vastagfalu Ívcsövek. Nevezetesen olyan keresztmetszeti alakváltozásokat szenvednek, amelyek el nem hanyagolható mértékben torzítják el a vastagfalu Ívcsövekre érvényes feszültségi viszonyokat. Ezek az alakváltozások azért olyan nagy jelentőségűek, mert a hosszirányú hajlító feszültségek mellett járulékos feszültségeket is hoznak létre és a méretezés alapjául szolgáló mértékadó feszültséget erősen megnövelik, mindazonáltal a vezetékrendszert mégis rugalmasabbá teszik.
A vastagfalu Ívcsövekre érvényes hajlitási képletek a feszültségek valamint e rugalmasság megnövekedésének együttes összefüggését és kihatását még alkalmasint választott helyesbítő tényezők alkalmazásával sem tudják kifejezni, igy vékonyfalu Ívcsövekből készített kompenzátorok méretezésére nem alkalmasak.
A vékonyfalu Ívcsövek illetve az ezekből összeállított kiegyenlítő szerkezetek feszültségi viszonyainak helyes értékelésére valamint számítások utján való meghatározására már ezideig is számos kutató állitott fel elméletet, sőt e probléma tisztázásával még napjainkban is sokan foglalkoznak, mindezek ellenére azonban még máig sem alakult kl olyan elmélet, amely ezt a problémát minden részletében feltárja és a tényleges feszültségi viszonyok meghatározására egyszerű és áttekinthető számítási eljárást ad.
57-1300