Könnyűipari enciklopédia I/1-2 [antikvár]

Részlet: 1. Bőr -szőrme - és műbőripari technológiák 1. 1. Nyersbőrismeret Azokat az állati bőröket, amelyek a bőr-és szőrmeipar nyersanyagát képezik nyersbőröknek nevezik. Készbőrök előállítására főképpen az emlősállatok, elsősorban a szarvasmarhák bőrét használják fel. Marhabőrön kívül a bőripar fontos nyersanyagai még a kecske, juh, és sertés nyersbőrök is. Az emlősállatokról nyert bőröknél kevésbé fontos szerepet játszanak a hüllőbőrök (kígyó, gyík, krokodil), ezeket elsősorban díszműbőrként, illetve luxus lábbelik céljára dolgozzák fel. 1. 1.1. A nyersbőr szerkezete A nyersbőr, keresztmetszetét tekintve, három fő rétegből áll: 1. a felhám (epidermisz) 2. az irharéteg (kutisz vagy kórium) 3. a hájashártya (szubkutisz) 1. 1. ábra: A marhabőr rétegei A felhám a bőr legkülső aránylag vékony rétege (vastagsága a teljes vastagság 2-4%-a), amely szorosan tapad az alatta fekvő irharéteghez. A felhámban, melyet több rétegben egymás mellett elhelyezkedő sejtek alkotnak, két réteget lehet megkülönböztetni: - a nyálkaréteget, amely nedvdús, élénk anyagcseréjű oszlopos sejtekből álló hártya. A sejtek osztódással szaporodnak, a régebbi sejtek a bőr felszíne felé eltolódva ellaposodnak, elszarusodnak. 5