Bővebb ismertető
Műszaki szakemberek hosszú időn keresztül akár len, gyapjú vagy pamutfonás területén, a gépek által meghatározott fonástechnológiát változtathatatlannak tartották. A "második ipari forradalom" korába érve viszont nemritkán vakmerő kézzel nyúltak a fonástechnológiához s 16 géplépcsőből álló fonási rendszer ugrásszerűen redukáltak 5-6-ra. A termékjellemzők alapos vizsgálata nélkül régi gépekre olyan feladatokat róttak, melyeket azok kedvezően megoldani nem tudtak. A korszerű mérési módszerek kialakulása, a kutatási eredmények mind nagyobb körben ismertté válása vezetett bennünket a helyes útra. Ismertté vált, hogy a rövidített fonási eljárások sikere a fonodái termékek egyenlőtlenségének mértékétől függ. Már az első fonodái géplépcsőn a terméknek van keresztmetszeti tömegegyenlőtlensége s van olyan mely mondjuk méteres darabjaihoz tartozik. A következő géplépcsőn ezt a terméket tovább nyújtva,például 5-szörösen,a már említett egyenlőtlenségek 5-szörös termékhosszakhoz fognak tartozni. így lassan ismertté vált, hogy bármilyen fajta egyenlőtlenség fordul elő valamelyik kezdeti termékben az nem veszik el, megjelenik kisebb vagy nagyobb mértékben a végtermékben is. Miután a fonodái termékeknél a felhasználhatóság, tetszetősség, követelményeknek való megfelelés döntő tényezők s ezek mind a termékben meglevő egyenlőtlenséggel szoros kapcsolatban állnak, érthető, hogy újabban a legerősebb fény a fonástechnológia területén a termékben észlelhető, vagy a gépek által előidézett egyenlőtlenségekre hull. Ezért előadásanyagunkban főleg annak I. részében azt mi is súlyponti kérdésként kezeljük.