A Budapesti Műszaki Egyetem alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak [antikvár]

EGYETEMÜNK TÖRTÉNETE Dr. Stronuner Gyula egyetemi tanár, dékán, a matematika tudományok doktoíra Budapesti Műszaki Egyetem, Geometria Tanszék A budai tudományegyetemen 1782. november 1-én nyilt meg a mérnöki intézet /institutum geometricum/ Ettől az időszaktól kezdve a mérnökök kiképzése hazánkban főiskolán történt. A mérnöki intézet eleinte meghozta azt az eredményt, amelyet tőle várt az ország. Később azonban az ország iparosodása által támasztott követelményeknek nem tudott megfelelni. Ezért a szakkörök - német mintára - a gépészet és a kémiai technológia oktatására is alkalmas müegyétem /Polytechnikum/ szervezését sürgették. De az uralkodó csak egy ipartanoda felállítását engedélyezte, mely József Ipartanoda néven l8^6-ban kezdte meg működését. 1850-ben a mémöki intézetet a József Ipartanodához csatolták, mely l857-tôl kezdve egyetemi rangú intézményként működött, 1861-ig k.k. Josephs Polytechnikum, majd kir.József Műegyetem néven, oklevelet azonban nem adott. Az 1871/72. tanévben a kir.József Műegyetem egyetemi rangra emelve kezdi meg működését. Ekkor Jött létre a műegyetem kari szervezete is. Az 1882/83« tanévben a műegyetem a Muzeum-köruton saját épületben nyer elhelyezést, mely már az első évben szűknek bizonyult. A műegyetem mai végleges elhelyezésére az 1303/1904 - 1908/1909. tanévekben került sor. A két világháború közti időszakban a műegyetem alig fejlődött. A második világháború a műegyetem pusztulásához vezetett, de újjáépítése országos összefogással lAár a hároméves terv megkezdése előtt lényegében befejeződött. Az 19^5. év a müegyeten} történetében is uJ korszakot nyitott- meg, melyet az oktatás korszerí^sitése, a hallgatók és oktatók számának nagymértékű növekedése, a szakosítás bevezetése, az esti és levelező oktatás megindítása jellemez.