A légi közlekedés földrajza [antikvár]

BEVEZETES A kötetlen pályás közlekedés legfiatalabb ágazatán, a légi közlekedésen a repülőgépekkel, helikopterekkel és léghajókkal történő közhasználatú és nem közhasználatú (egyes emberek, embercsoportok számára fenntartott), többnyire menetrendszerű járatokkal, kisebb részt különjáratokkal, meghatározott légi útvonalon történő, polgári célú személy- és teherszállítást értjük. A légi közlekedés jármüvei a vízi közlekedéssel szemben nemcsak két, hanem három dimenzióban mozognak. Amíg a vízi közlekedés főként a szállítások mennyiségében, nagyságrendjében teremtett új helyzetet, a légi közlekedés a személyszállítás minőségében hozott fordulatot, hallatlanul lecsőkkentve a nagy távolságok megtételéhez szükséges időt. Azok a távolságok, amelyeket néhány évszázada még több hónapig, esetleg egy-két évig tartó, egészséget, testi épséget veszélyeztető, nagyon gyakran halálesetekkel járó, emberfeletti küzdelmek árán győztek le a felfedezők, utazók, vagy amelyekre még a korszerű óceánjáró hajók utasainak is több napot, vagy egy-két hetet kellett fordítani, azokat ma a légiutasok milliói meglehetősen unalmas, rutinná vált néhány órás, esetleg fél-egynapos repülés árán teszik meg. Korunk modem, kreatív embere életvitelének egyik nagy gondja az időhiány. A repülőgép a „legidőtakarékosabb" közlekedési eszköz, amelynek használata az üzletembernek kiszámítható hasznot hoz, mert a megtakarított („improduktív") utazási időt érdemibb tevékenységre, értéktenmelö munkára tudja fordítani. Sőt, a mobil számítógép (laptop) használatával és az 1990-es években néhány légitársaság gépein telekommunikációs (rádiótelefon, fax) szolgáltatások bevezetésével még a rövid repülési idő is kihasználható produktív tevékenységre. Néhány főre korlátozódó tárgyalásokhoz a nagytávolsági Járatok első osztályai, illetve a business class utasterei megfelelő körülményeket biztosítanak. Egy bizonyos távolsági határon túl ma már az idegenforgalom legelterjedtebb közlekedési eszköze is a repülőgép. A légi közlekedés tette lehetővé, hogy nagyon sok ember közvetlenül megismerje a távoli népek kultúráját, hogy rendszeresen ápolják a rokoni-baráti kapcsolatokat, hogy gyorsabban létrejöjjenek az üzletek, együttműködések. A repülőgépek tömeges igénybevételével „kommercializálódott" a Föld megismerése, általa vált lehetővé, hogy pl. egy feJIeU világbeli középosztálybeli ember, akinek mintegy egy-két hónapnyi szabadsága van, évente akár többször is elutazzon egy-egy hétre vagy tíz napra távoli országokba, tengerentúlra (amennyiben szabadságát egj'általán e célra szándékozik felhasználni). Arra, hogy a repülés mennyire képes az intenzív turizmust elősegíteni, a legjobb példákat a külföldi nagyvárosokba történő „kiruccanások" szolgáltatják. (Egy nap - pénteki vagy hétfői - szabadsággal megtoldva a három napos hétvége már elég ahhoz, hogy egy-két órás repülőút árán a „légi turista" eljusson egy látnivalókban bővelkedő területre, nagyvárosba, és intenzív autóbuszos városlátogatással, esti műsorokon való részvétellel rövid idő alatt sok élménnyel gazdagodva repüljön haza a „hosszú hétvége" utolsó óráiban.) A repülőgép tette lehetővé a „villámdiplomáciát", nem egy esetben nemzetközi konfliktusok 24 órán belüli megoldását, vagy legalábbis katasztrófával fenyegető összecsapások megelőzését. Akiknek módjukban van gyakran igénybe venni a repülőgépet, azok életritmusa felgyorsul, és ha elég igényesek, tartalmasabb életet élhetnek, rengeteg ismeret, információ birtokosaivá válhatnak. Akiknek erre nincs lehetőségük, azok nemcsak élményekben maradnak szegényebbek, de olyan információkban, ismeretekben is, amelyeket más (másodlagos) forrásokból (médiumokból) alig vagy csak igen nagy időráfordítással lehet úgy ahogy megszerezni.