Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
A fuvarozási szerződés a gyakorlatban leggyakrabban előforduló szerződésekhez tartozik. A tervkötelezett vállalatok, így a belkereskedelmi vállalatok és az egyéb gazdasági szervezetek feladataik megvalósítása kapcsán a nyersanyagbeszerzéssel, késztermékeik értékesítésével egyidejűleg, sőt az egyes áruknak a fogyasztókhoz való közvetítése érdekében is rendszeresen kötnek fuvarozási szerződéseket. Nem hiányoznak ezek a szerződések az egyes állampolgárod: ügyletei közül sem.
A fuvarozási szerződés a tervszerződések között sajátos helyet foglal el, mert segítségével az egységes népgazdasági terv két különböző és egymáshoz nem kapcsolódó ága került itt tulajdonképpen kapcsolatba. Fuvarozási terve ugyanis kizárólagosan a fuvarozó vállalatnak van. A fuvaroztató vállalatok pedig csak saját termékszolgáltatásra irányuló tervkötelezettségeiket teljesítik, amikor késztermékeiknek a megrendelő részére való továbbításáról gondoskodnak. Így fennálló tervkötelezettsége alapján csak a vasútnak kell fuvarozási szerződést kötnie^, viszont a vasút tervkötelezettségének teljesítése a fuvaroztató vállalatok részéről is bizonyos együttműködést követel meg, különben az ütemezés nélkül, esetenként jelentkező fuvarozási igények a vasút tervszerű működését nem biztosítanák.
A Vasúti Árufuvarozási Szabályzat nem is bízza ezt az együttműködést kizárólag a felek belátására, hanem a fuvaroztatókkal szemben is különböző államigazgatási jogi kötelezettségeket állapít meg, melyek a vállalatokat már a fuvarozási szerződések megkötése előtt is terhelik. Ilyen kötelezettségek a fuvaroztatók igénybejelentési kötelezettségei, a bejelentett igény tényleges felhasználása, az ötnapos berakúsi munkarend kötelező átadása, a kocsiigény meghatározása, a kiállított kocsi ellenőrzése stb. Ezek közül a kötelezettségek közül nem egyhez polgári jogias szankció is kap-rsolódik. Ezek a kötelezettségek jelentik a fuvarozási szerződés különleges sajátosságait, melyek ezt a szerződési típust a tervszerződések körében megkülönböztetik.