Kutatási füzetek 7. [antikvár]

Kutatási füzetek, 7.Sinkovicz IstvánA NEP-re való áttérés körülményei Szovjet-OroszországbanAz 1920 decemberében tartott VIII. szovjetkongresszust még teljes egészében a polgárháborús intézkedések légköre hatotta át. A soron következő mezőgazdasági feladatokat, a vetést, a földek helyes megművelését még mint állami feladatot"1 tárgyalták, és a határozatok is abban a szellemben születtek. Ennek ellenére néhány hónap múlva az ország különböző pontjairól érkező aggasztó hírek hallatán, felismerve a helyzet tarthatatlanságára utaló előjeleket, Lenin kiutat keresett a válságból. Elgondolásainak alapja végül a gabonarekvirálásról (npoapa3BepcTKa) a terményadóra (npoflHanor) való áttérés javaslatában kristályosodott ki. A lehetőség felvetésekor nem az a meggyőződés vezette, hogy ekképpen könnyítenének a paraszt terhein, hanem sokkal inkább az a felismerés, hogy a szigorúan és következetesen meghatározott és a megfelelő időben végrehajtott adóztatás után megmaradó terményfölösleg feletti szabad rendelkezés mindennél inkább érdekeltté fogja tenni a parasztot a termelés fokozásában.Maga a kezdeményezés egyébként nem volt új. A mensevikek és az eszerek már többször felvetették - a számukra az utolsó legális fellépés lehetőségét adó VIII. Szovjetkongresszuson is -, akkor azonban még kispolgári megalkuvóknak bélyegezték őket. Ennél is érdekesebb, hogy a bolsevikok között is akadt, aki ebben látta a helyes utat, mégpedig egy teljes évvel korábban, maga Trockij, akihez Larin2 is csatlakozott: Az élelmiszernormák alapján működő egyenlősítő rekvirálás, a kéz kezet mos elv a begyűjtésnél és az iparcikkek egyenlősítő elosztásának jelenlegi politikája a mezőgazdaság elsorvasztására, az ipari proletariátus szétforgácsolására irányul, és azzal fenyeget, hogy aláássa az ország gazdasági életét. ( ) A1Sz'ezM Szovetov RSzFSzJi i avtonomnüh reszpublik RSzFSzR. Szbornyik dokumentov (Az Orosz Föderáció és autonóm köztársaságai szovjet-kongresszusai). 1917-1922. 1. köt., Dokumentumgyűjtemény. Moszkva, 1959, 136. o.2Larin, Jurij (1882-1932): közgazdász, politikus, régi Jobbos" mensevik, 1917-től viszont már utópista kommunista. Még ez évben lépett át a bolsevikokhoz, majd bekerült a Legfelső Népgazdasági Tanács elnökségébe.7