Lenrostok műszeres finomságmérése [antikvár]

A gerebenezett lenrostok finomságmérésének átfogó vizsgálatát szükségessé tette egyrészt az ipari gyakorlatban még ma is fennálló teljes bizonytalanság, illetőleg szubjektivitás, másrészt annak a részfeladatnak a tisztázása, hogy a gyapjúipari célokra készített air-flow készülék mennyire alkalmazható a rostipar területén is. Vizsgálatainkat kiterjesztettük a feladat megfelelő tisztázhatósága érdekeben a lenfonodákban feldolgozott különféle eredetű és minőségű gerebenezett lenek vizsgálatára, a jelenleg számításba vehető összes finomságmérési módszerek tükrében. Célunk ezzel egyrészt azoknak a módszereknek a meghatározása volt, amelyek a legmegbízhatóbb eredményt adják a leggazdaságosabb módon, másrészt a többféle mérési módszeren keresztül mélyebb betekintést kívántunk elérni a lenrostok finomság vonatkozásában is összetett tulajdonságaira. A gerebenezett lenek minősége. A második világháború utáni időszakban lenfonodáink túlnyomó többségben belga eredetű leneket dolgoztak fel, viszonylag elenyésző mennyiségű hazai len felhasználása mellett. Mivel a belga lenek akkor igen alaposan osztályozott, minőségileg majdnem tökéletesen homogén tételekből álltak, amely körülmény a tilolt lenek drága árában is megmutatkozott, a fonodák gyártási feladataikat viszonylag könnyebben meg tudták oldani úgy, hogy a rosszabb, vegyesebb hazai tételeket vastag fonalakhoz keverőanyagként használták fel. Ebben az időben gerebenezett len osztályozás a fonodákban, speciális céloktól eltekintve, nem volt, de nem is lett volna szükséges, hiszen az osztályozási munkát a belga tilolt leneken mér azok szállítói lényegében elvégezték.