Értelmező szótár [antikvár]

ELŐSZÓ Ha valamire illik a „határterületi tudomány" kifejezés, ez a vízellátás, vízelvezetés, csatornázás, víztechnológia témaköre. Fizika, kémia, biológia mint alaptudományok, kémiai technológia, hidrodinamika, hidrológia, vízgépészet, biotechnológia, ,,egészségügyi mérnökség" (sanitary engineering), orvosi higiénia, közgazdaságtan, jogtudomány stb., mint alkalmazott, ill. társadalmi tudományok közismerten ötvöződnek e témakörben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szennyvíz szám.talan iparból, ipari eljárásból keletkezhet, melyek önmagukban is több tudományterületet ölelnek fel, eleve arra a következtetésre kellett volna jutnunk, hogy reménytelen a fenti tématerület számára értelmező szótárt alkotni. Pontosabban: lehetetlen határt vonni ott, ahol nincs határ. Tehát nem szűkíthető le a feladat anélkül, hogy egyrészt az ölelkező tudományágak értelmező szótárait - legalábbis részben, vagy hallgatólagosan - fel ne használjuk, másrészt, hogy jogos kritikát ne kapjunk azoktól, akik vagy nem találnak a saját szűkebb szakterületükre vonatkozó kifejezéseket, vagy pongyolának tartják a fogalmazást (nem „professzionista" munkának tekintik). Sajnos a tiszteletre méltó „úttörők", akik ,ezt az értelmező szótárt, ennek szerkesztését kezdeményezték, mindezt - nyilván - nem gondolták végig, mert különben visszariadtak volna a feladattól. Jómagam a munka közepébe csöppentem bele, mondhatnám akaratómon kívül, őszintén meg kell mondanom, hálátlanabb feladattal hosszas pályafutásom alatt még nem találkoztam. Épp ezért előre is elnézést kell kérnem mind a szerkesztóTc, mind a szerzők nevében a sok hiányosságért és sok átfedésért. Ezek 7 éves „vajúdás" után is bennmaradtak — illetve kimaradtak — e „műből". Őszinte irigységgel olvastam Dr. Felföldy Lajos 1984-ben megjelent „Hidrobiológia - szavakban" című élvezetes rokon-művét. Azért is emelem ki ezt az értelmező anyagot a sok egyéb közül, mert a legújabb „élő" példa arra, amit fentebb az átfedésekről mondtam. Mindezekkel a nehézségekkel farkasszemet nézve, kissé belefáradva és igen szerényen ajánlom kollégáim jóindulatába (erre bőven van szükség) ezt a szótárt, mely főleg arra lesz jó, hogy elgondolkoztassa az utánunk következő úttörőket, akik majd hasonlóan nagy fába akarják vágni a fejszéjüket. Gondolom a kiadó egyetért velem, ha arra kérem e szótár forgatóit, hogy kritikai észrevételeiket levélben juttassák el hozzá és ezek rajta keresztül hadd szolgáljanak a szerzők és szerkesztők tanulságául. Végül szeretném megköszönni volt VITUKI-beli munkatársaimnak azt az önzetlen segítséget, amit a szerkesztés munkájában nekem nyújtottak. Budapest, 1985. május 15. Dr. Benedek Pál