Magyarország mélyfúrási alapadatai 1972 [antikvár]

Az 1972. évi mélyfúrásos kutatások ismét jelentős lépéssel vitték előre Magyarország földtani megismerését. Az előkutatási fázisban elsősorban a Magyar Állami Földtani Intézet tervének végrehajtása érdekében mélyültek az alap, szerkezetkutató és térképező fúrások. Az „országos átfogó földtani kutatás" keretében a magyarországi mezozoikum, a harmad és a negyedkori képződmények szisztematikus feltárása folyt. A Dunántúli-Középhegység Ny-i részén, ennek a témacsoportnak a keretében mélyültek a Nagygörbő 7. sz. fúrás a kréta és idősebb mezozoikum rétegtani és karszthidrológiai megismerésére, továbbá a Sümeg környéki mezozoikum feltárására a térképező, szerkezetkutató fúrások. A Dunántúli-Középhegység ÉK-i részén pedig a Vértes hegység előterében, Tata környékén és a Gerecse hegységben mélyültek fúrások a mezozoikum, illetve pleisztocén alapszelvények feltárása céljából. Kiemelt feladatként folytatódott a Nagyalföld komplex földtani vizsgálata. Erdőtelek térségében alapszelvény jelleggel feldolgozott szerkezetkutató fúrások mélyültek, amelyeket a különböző mélységű vízadó rétegek tartós megfigyelésére szolgáló megfigyelő kutakká képeztek ki. A Dunántúli-Középhegység területén elsősorban jó minőségű barnakőszén és bauxit szempontjából perspektivikus területek feltárása céljából mélyültek a térképezett térségekben a szerkezetkutató fúrások. 1972. évben tovább fokozódott a Börzsöny hegységi komplex kutatások üteme és számos térképező fúrás mellett a Nagybörzsöny 7. sz. szerkezetkutató fúrás mélyítése nagy lépést jelentett a hegység ércföldtani prognózisának megalkotása felé. Az építésföldtani, mérnökgeológiai térképezésekhez mélyült fúrások alapadatait szintén tartalmazza kötetünk. Szilárd hasznosítható ásványi nyersanyagkutatások terén 7972. évben tovább nőtt a mélyfúrási tevékenység volumene. Barnakőszénkutatást felderítő fázisban Gyarmatpuszta-Héreg- Tarján környékén az egercsehi-r-ózdi medencében és a Sajóvölgyben Feketevölgy-Dubicsány területén folytattunk. Előzetes és részletes kutatási fázisban a Mány környéki eocén barnakőszénkutatások voltak a legjelentősebbek.