Mérnökgeológia [antikvár]

Bevezetés A jegyzet az Epitőmérnöki Kar nappali és levelező tagozatú vlzépitőmér-nöki szak hallgatói részére készült. Felépítésében, tartalmában a Geológia al^tárgy ismeretanyagára támaszkodik, figyelembevéve a kapcsolódó tárgyak - Építőanyagok, Földmüvek, Vízellátás és csatornázás. Hidrológia - nyújtotta ismereteket is. A Mérnökgeológia - műszaki földtan - tárgyköre rendkívül szerteágazó, főbb témái időben és országonként is jelentősen változó mértékig (völgyzárógát-épités, alagútépítés, kőbányászat, vizbányászat, lejtőállékonyság-vizsgálat, alapozás-területrendezés stb.) kidolgozottak. Hazánkban SCHAFARZIK FERENC munkásságával (1902-től megjelent tanulmányai) a kőbányászat, vízföldtan, majd HORUSITZKY HENRIK a Főváros területén végzett műszaki szemléletű földtani és víz-földtani felvételével (1921-35. közötti munkák) alakult ki olyan irányzat, mely a mérnökgeológia, műszaki földtan alapjának tekinthető. E kialakuló uj kutatási vonal kiváló folytatója VENDL ALADAR, a magmás kőzetek időállóságának vizsgálata, a laza üledékes kőzetek vizsgálati módszerei alapjának lerakása, az agresszív talajvizek tanulmányozása terén elért igen értékes eredményeivel, majd PAPP FERENC az építőkövek, a vízföldtan, a műszaki kőzettan és részben már az alapozás témakörére is kiterjedő munkáival. A felszabadulást követő években a hazai földtan művelőit elsősorban az ásványi nyersanyagok kutatása kötötte le, így a kialakulófélben lévő mérnökgeológia csak vontatottan, lépésről-lépésre jutott előre. Jelentősebb lendületet a Központi Földtani Hivatal megalakulása eredményezett a hatvanas évek közepétől beindított komplex tervszerű kutatásokkal. Ezen időszak alatt, a JÁKY JÓZSEF irányításával európai viszonylatban elsőként (1928) megalakított talajmechanikai laboratóriumban a talajnyechanika hihetetlenül gyors fejlődést ért el és ezek a világszínvonalra emelkedett kutatások napjainkban is folynak. Az utóbbi években a mérnökgeológiai kutatások száma és kompexitása annyira megnövekedett, hogy a kutatási terűletek leszűkítésére volt szükség, így a mérnökgeológián belül kialakult az épitésföldtan, melynek célja az építőmérnöki tevékenység - tervezés, kivitelezés - elősegítése. Feladata a létesítmény telepítésére legalkalmasabb hely kijelölése, a számításba vett celepitési helyek előnyeinek, vagy hátrányainak feltárásával, a létesítmény megvalósításával együttjáró várható változások előrejelzése. Ezzel csökkenthető a beruhá zások költsége, ugyanakkor a létesítmény biztonsága is növekszik.