Munkavédelem [antikvár]

- 6-BEVEZETŐ A munkát végző ember egészsége, élete veszélynek van kitéve a munkavégzés során. Ez a veszély sok esetben aktivizálódik, egészségkárosodást, köimyebb vagy súlyosabb kimenetelű balesetet, és sajnos nem ritkán halált eredményez. A munkát végző dolgozó veszélyeztetésének mértéke több tényező függvénye. Függ a tevékenység jellegétől (veszélyes vagy veszélytelen tevékenység), a teclinológia és a munkaeszközök színvonalától, a védőberendezések és védőeszközök alkalmasságától és alkalmazásától, a munkakörülmények szmvonalától, a munka- és a teclmológiai fegyelem szintjétől és a munkavédelmi előírások betartásától. A muitkavállaló munkaképességének megőrzése legalább oly mértékben érdeke az államnak és a munkáltatónak, mint magának a munkavállalónak. Ezt az érdekviszonyt már a XIX. század elején, a kor legfejlettebb államaiban felismerték és törvényi szinten határozták meg a munkavédelmi követelményeket. Magyarországon a XIX. század vége felé, 1884. évben kezdődött a munkavállalók egészségének, testi épségének védelme az állam részéről, amikor felállították az iparfelügyeletet és törvényben szabályozták az iparfelügyelők ellenőrzési feladatait és jogosítványait. Törvényben szabályozták a gyári dolgozók baleset elleni védelmét, a balesetek bejelentését és a munkáltatók munkavédelmi kötelezettségeit is. A munkavédelmi követelményrendszert! 928.-ban szigorították, amikor törvényben rögzítették a nők és fiatalkoríiak alkalmazásának feltételeit. Ugyanakkor más szigorításokat is végrehajtottak: egyrészt bevezették és kötelezővé tették az orvosi alkalmassági vizsgálatokat, másrészt megkezdték az óvórendszabályok kidolgozását. A munkavédelem az 1949. évben megalkotott Alkotmány rendelkezéseivel alkotmányosjoggá vált. Az Alkotmány első szövege még az egészség védelmét és a munkát végző ember munkaképessége elvesztése esetén történő segítését rendelte el, de a későbbi alkotmány-módosítások a munkavédelmet mint önálló alkotmányos intézményt deklarálták. A munkavédelem fejlődésének - alkotmányjogi elismerésén túl is - fontos állomása volt az 1949. év. A munkavédelem szervezeti kereteit megváltoztatták és a munkavédelem irányítását - több más állami feladattal együtt - a szakszervezetek hatáskörébe utalták. A szakszervezetek létrehozták a munkavédelmi felügyeletet, amely hivatásos és társadalmi felügyelőkből állt. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelők több mint 30 évig, 1984. július 1.-ig irányították és ellenőrizték a munkavédelmi tevékenységet. A munkavédelem követelményrendszerét és eljárási szabályait SZOT szabályzatok tartalmazták. A munkavédelem szabályozásá-