Bővebb ismertető
Részlet:
MŰSZERGAZDÁLKODÁS
A műszerközpontokról
BITTSÁNSZKY GÉZA
A kutatás műszerellátása szempontjából igen jelentős az országban telepített 11 műszerközpont. A cikk - külföldi bevált példák alapján - bemutatja a műszerközpontok létesítésének és működésének legfontosabb szempontjait. A cikk, mint a magyar műszerközpontokat bemutató sorozat első' tagja, ismerteti a Budapesti Anyagtudományi Műszerközpontot.
Ismeretes, hogy 1986 októberében az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) pályázati felhívást tett közzé regionális és/vagy tudományági műszerközpontok létesítésére.
E műszerközpontok létesítésének célja, hogy jó felkészültségű szakemberei közreműködésével a meglévő és az OTKA, valamint más forrásokból beszerzett közhasználatú nagyműszerekhez és berendezésekhez széles körű hozzáférési lehetőséget biztosítsanak a tudományos kutatók széles köre számára. E cél megvalósításával a műszerközpontok a kutatás céljára mindenkor fordítható pénzeszközök hatékony felhasználását, végsösoron magának a kutatásnak a hatékonyságát mozdítják elő.
A műszerközpontok alapvetően kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben, vagy ezen intézmények között kialakított együttműködési megállapodás keretében hozhatók létre.
A pályázat eredményeként 11 műszerközpont jött létre. Ezek a gesztorintézmény megjelölésével:
1. Debreceni Fizikai Centrum, ATOMKI
2. Ipari Kutatások, Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem
3. Biológiai Kutatás, MTA Szegedi Biológiai Központ
4. Kémiai Kutatás, Veszprémi Vegyipari Egyetem
5. Élettani Kutatások, Pécsi Orvostudományi Egyetem
6. Anyagtudományi Kutatás, Budapest, MTA Központi Fizikai Kutatóintézet
MŰSZERÜGYI ÉS MÉRÉSTECHNIKAI KÖZLEMÉNYEK 25. évf. 1989.47. szám p. 5-10.
7. Kémiai Szerkezetkutatás, Budapest, MTA Központi Kémiai Kutató Intézet
8. Orvosbiológiai Kutatás, Budapest, Semmelweis Orvostudományi Egyetem
9. Műszaki Kutatások, Budapesti Műszaki Egyetem
10. Földtani Kutatás, Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet
11. Élelmiszertudományi Kutatás, Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
A műszerközpontok létrehozatala és működése a legszorosabban kapcsolódik a kutatás műszerellátásához, a kutatási célokat szolgáló műszerállomány gazdaságos hasznosításához.
A Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények lehetőségeinek megfelelően eddig is mint fontos témával foglalkozott a műszergazdálkodás és kutatási műszerellátás kérdéseivel.
A műszerközpontok létesítése az utóbbi másfél évtized műszerellátás javítására irányuló erőfeszítéseinek legígéretesebb eseménye, méltó kiegészítője — nagy műszerek vonatkozásában — a műszerkölcsönzésnek, amely — nem kis büszkeségünkre — a ttlágon elsőként nálunk bontakozott ki.
Kiadványunk ezért, saját eszközeivel támogatja a műszerközpontok ügyét; igyekszik megismertetni olvasóit a műszerközpontok által nyújtott lehetőségekkel, működési tapasztalatokkal, segítve ezzel a műszerközpontok sikeres működését, a központok közötti együttműködést és általában az egész magyar kutatóközösséget.
Elsőként a műszerközpontok kialakulásának történetét tekintjük át - külföldi példák alapján. Nyomós okunk van erre! Lépten-nyomon felbukkan ugyanis az a vélemény, hogy a műszerközpontok létesítése a magyar kutatás műszerellátásában tapasztalható, immár évtizedes válság kilátástalanságában született szükségintézkedések, a „tűzoltó" akciók sorába tartozik. Ezzel szemben szeretnénk megmutatni, hogy a műszerközpontok gondolata időtálló, túl fogja élni a remélhetőleg mielőbb megszűnő válságot, és megtalálja helyét a hatékonyságot szem előtt tartó kutatók tudatában. Ezért mutatjuk be
380'