Ofszetnyomás [antikvár]

I. KÖNYOMTATAS A litográfia Vegyünk kezünkbe egy sokszorosított lapot, könyvet. Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogyari készült. A nyomtató eljárásokat két szempontból csoportosíthatjuk. Vizsgálhatjuk azt, hogy a nyomóformán a nyomóelemek hogyan helyezkednek el. Eszerint megkülönböztetünk magasnyomást (i. ábra), mélynyomást (2. ábra) és síknyomást (3. ábra). I. ábra. A magasnyomás esetén a nyomóelemek kiemelkednek a nyomóforma síkjából. Ennélfogva csak a kiemelkedő nyomóelemek fognak festéket a felhengerezésnél (mechanikai nyomtatás) 2. ábra. A mélynyomtatás során a festékezés alkalmával a bemélyített nyomóelemekben ül meg a festék, nyomás előtt a nemnyomó részekről a festéket letörlik (mechanikai nyomtatás) 3. ábra. A síknyomás közben a nyomóelemek és nemnyomó részek egy síkban vannak. A nyomást a víz és zsiradék taszítóereje teszi lehetővé (vegyi nyomtatás) Ábráink a nyomóelemek és vakeJemek elhelyezkedését mutatják a nyomóformán. A második nagy csoportosításban különbséget teszünk művészi grafika és ipari nyomtatvány között. Az előbbinél a művész anélkül, hogy eredeti festményt készítene, sajátkezűleg készíti el a nyomóformát (a legtöbbször ö maga is nyom). Kevés nyomat készül, ami a grafika értékét növeli (pl. rézmetszetek, rézkarcok, fametszetek). Termé-