Bővebb ismertető
BEVEZETÉS
Iparunk egyre növekvő fejlődése igen komoly feladatokat ró energia szolgáltató üzemeinkre. A szénnek gyakorta nem kielégitő volta, valamint, számos egyéb tényező a figyelmet a pakuratüzelés felé irányította. Annál is inkább érthető ez, mert a nagylengyeli nyersolaj feldolgozásánál visszamaradó pakura nagy mennyiségben áll rendelkezésre.
A pakurát felhasználhatjuk póttüzelésre vagy a tüztér megfelelő átalakítása után önállóan is alkalmazhatjuk. A pakura nemcsak a kazánoknál jöhet számításba, hanem a gázturbinák üzemeltetésénél is. "
A Magyar Dolgozók Pártja külön felhívta a figyelmet iparfejlesztésünk vonalán a gázturbinák üzemeltetésének fontosságára a második 5 éves tervvel kapcsolatban. Már pedig minden szakember előtt ismeretes, hogy a gázturbinák gazdaságos üzemeltetése csak pakurával lehetséges.
A pakura a nyersolaj lepárlás fenékterméke és nyersolaj ásványi anyagai benne dúsainak faivés szolgáltatják az elégetésnél a hamut. Azt tapasztalták, hogy bizonyos hamuk a velük érintkező fémeket korrodálják. Kezdetben a kénre gyanakodtak, de a későbbi vizsgálatok azonban igazolták, hogy nem a kén az egyedüli okozója a korroziónak, hanem az olajhamuban lévő vanádium fokozott mértékben a felelős.
A világirodalom egyre szélesebb körben foglalkozott ezzel a kérdéssel és mint látni fogjuk számos olyan esetről számol be, a-hol kétségtelen bizonyítékok vannak amellett, hogy a vanádiumnak korroziót okozó hatása van az olajhamuban akkor, ha ez felhevített felületekkel érintkezik. Sőt az ujabb vizsgálatok azt is tisztázták, hogy a támadás hatása a kéntartalom mellett még az alkália tartalomtól is függ.
A nagylengyeli pakura kerül elsősorban felhasználásra üzemeinkben. Mint ismeretes, ennek a pakurának, illetőleg hamujának vanádium pentoxid tartalma igen magas, eléri az 53 %-ot is.
Minthogy a már említett külföldi adatok arról adnak számot, hogy az ilyen vanádiumpentoxidtartalmu hamuk veszélyesek a korrozió szempontjából, kézenfekvőnek látszik, hogy kissé behatóbban foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.