Papers 8. [antikvár]

kitorjedr lógizáporairól A kostnSaii tíígÁn&sról nemrőg murSsiUÍrs&n, Samoffvi Antii irt ér-díSíSi icTMlmánvt. Jelen ci!ík kcrvtí-ben a kssmikMí r^igánásndi egy «?e-ciálls problá-máliivaU or' úffvnevezcit I^fftííp^rcíWcsí kívá^'i foclcJcozrU. I. A kocmikt» Busínís ©'orsan luozsó kl3 résiocskélcből áll, melyek Földünket minden Iránybúl, állandóan bcm- mezon mezon ezy atomjánilí rr-3sJ6ba. Az Uyer. össio-ütközéa igen Icomoly Isövetlcizniínyekiíei jár. IlycnJoar a prctcn cnerc^ija ez etcrnrBasat tölsílctocn czéü-obfcant-Ja, ú^yho^y az stcmntac íalszsbaduló nfczscs^i ndndsn irányban szítrcpül-ncic, a proton psdi^ ezen ütítazéiben leadja enerctÜJinnZc nxijy részit. GyaJc-rcn az Is elóícrtíiü, ho^y ez ütközés a protcn ní-, rósKcs-péltííul T.citíror.ná i-iltozi:: ?t. Ha 0 3a>z:Ti;:u3 rCscc^Iio ncrr. proton, hanem ücszctettebb — több pro- tonból és neutronból &11Ó — atommag, Btókor az ütküzis anéj; vlharosa'bban folyik le, mert nesncsaJo a mecütütt mcs, hiajcsn e bctsí nns Is »zétrobbaa BZ ütküzés lí&VvAkezt6bcn. AJkár azt az «etet nézzült, aan&or « proton sséti-obbant e^y atoromESot. vagj' aici? a konjpU^íiltai'&b ecotet, eml-Icor üssactetteb'o atamma^o;; üüaJzneSt és íelrobbannaJc, mindkét esetban nemcsak az türténU:, hogy a tnosolr cészcuire esnek, és czék e rászclt r.ít2y klrerülnek, haiíem a folyamatban részvevő nasy energü^v új ré* ssccílrf-^cet is hoznak létre, anríclycik as üíközts clótt ncTTj voltak jtíen. Ezeűc eí ütkiüz&ben Siép^ódő résBecakük az úc-nevcxctt ¦mezovtíjt, Töbl^ajta mcsan iétczUc, ég Jelen pH» lanitbrin ttié2 nincs tisztázva q kérdéa, hocy hényíajta rnsscxn jöhet létj^e ütkö-eá^nél, éa ho^y mUt a niezmok pántos tulajdonidcsl. A lo:^3nfccabb m'azoníajta a zen (ojtsd: pi). A "!^-csizícacCi e^/ rése a proíanokj'joz 'heronló^n elelcírom=3 tölíiícDol blr, B n-václk riszs ecnilsriS, I, ítr;. Ejy r.írTJ'cníríylíJá proton «rítrobhanljí t cíJ.-caajot ÍJ küíkin msior.o» ie kelcttsznei bínr.ilt. Zzz'.z a etonma- cc'.:, =:nidyc:: a íiny cduc^íz'-'iicz tccn közili Lícna- Cyc'o ri-:ü:t a lc::rcyci=rCt'o ctcnvpj^:;-:, 6 hidrocin-.atccrjsi: a tnaűja, az ú^y-cc.'cortt proton. mar, hojy mi türtinü;, ha a prctcn 0 vüícíirból be- hatol (1. tbra). A proton — útja sarin — rer.dőzorint hamar boleütkö:!!: a lovcsS azss tüütetlcn. A protonoknak a töltéso mindJs pozitív, a töitéssd rendelkező '^-íTiixonok vlsront pozitív és nesaíiv töltósűe!: Is lehctnel:. A •"¦-mezűnok t<>-mrco faSrűltoiai h-itozor íd^'ab, mint Q protcnoa-wi. A lo^Contccr-bb k^nbs*^', ezor.bcn a prwtonck ?3 a T-cneanok között az, tio^y a "^^-mesonok nem ál-liaidéüí. A w-cnczonoUmaJc bz úcynsvo-rctt átlascs élcttaruuna köríHbeílíU 0,000 CC3 02 másodpere. A 'ü'-imizon rövid élete után azétbomllk, vacj'is l!::it ÚJ ni;2:í:s;:áre ecik szét. Ha a '^-íiiízcnnsk elelctrtxmoű tülté.'» volt, . aldior a kii részeciltdnsk az e3'lkc az úcyiíavczctt fí-nnzzon (ejted: mü). e mdsik pcü:; a nctórinánalc nevezett részecske?. A neutrínóról nasyon keveset tudur.!:. Az e^'etlen, antít birto-esn mcciJUGpítíiatunk az, hosy a neirt-rtno abban a pUlanatten, amdJcor a \ robbaná3 eUcaümivaJ kirepül a mszcoi-ból, vlL32ilük, éppen Ogy, ntínt az é^yú^olyó visszavá3 az ágyúnak amiből kálöttéli. Solt olyan esetet ism-s-rünlc, amilíor mer:r;.-6z5'Jtünk róla. hcci' c-iy nsuUlno eUxa^y esy etonrm-Cot, dc mí'S Eohassin tapasztaltunk olyat, hciy ncutrino ráesett volna egy