Papers 9. [antikvár]

110 Sztálin-díj a s tudósok munkái !SZKOKELJCir^lí, a kozmikus sugárzás kutatásának úttörője ' \ : Beyezetőt írta: JÁNOSSY LAJOS (Kossath-ilíj 1951) Bevezető cikkünk aserzöjí t>TolctárdihtaiÚTa hiitrisn után országot. Az emigrációban i A kozmikus sugárzás kutilás meg, Augtiáhan cs kcsöhh tro kns .•niffárzásról. A fizika eze nemrég jelent meg a Szorjel hazájábn. mi-hen kitiinlették Kossulh-diijal. D. Szkobeljcin. a kozmikus sugárzás kutatásának esyik úttörője, ez évben kapott Szt.ílin-díjat roiito.s rá n.-iíoértckű kutatási eredményciiiak elismeréséül. A „Szov.iet Kultúm" 1950. októberi számában inetrjelent itt következő cikkében Szkobeljcin egy részletes és rendkívül érdekes elemzésben foelaltn íissze saját -munkáját és a szovjet tudósoknak a kozmikus sacárzás területén véírzett újabb munkáit. Nem lehet célom, hoRv ezeket a rendkívül Kazdsc fcjte^etcsekct kiepészitsem. De azt hiszem, számíthatok az olvasó érdeklődésére, ha a kozmikus susárzás eredeti problémáiról elmondok . eu'.vetniást. ha kitérek a húszas évek aktuális kér ;déseire, összefi'ifrgrésben Szkobeljcin és más szov-'jct tudósok szerepével e kérdések megoldásában. A kozmikus suiíarak elemi részecskékből állanak. melyek rendkívül na«}' sebességcel rohannak keresztül a viláínirön. Ma már tudjuk, hoíry ezek a részecskék atommajrok. Ezek között vannak protonok, aziu hidrogéuatom-maKok és nehezebb atomok magjai. Ezek az atommagok valahol, még nem tudjuk biztonsággal megmondani, hogy hol, nagy sebességre tettek szert és eközben elvesztették elekironburkaikat. A meztelen magok most már oly sebességgel repülnek, hogy majdnem fénysebességet érnek cl. Földünk felé közeledő ilyen mag .nz atmoszféra tel.ső rélegeibeii bonyolnlt szekundér-folyamatokal vált ki, Üj részecskék keletkeznek. Ez a nagj-scbesscgü szekundér sugárzás éri a Föld színét. E folyamat részleteit megtaláljuk Szkobeljcin ilt következő cikkében.;,-- , ,. . , . . Hogy egváltalán léteznek kozmilfus sugarak.' azt csak körülbelül 1900 óta sejtik. Csak röviddel iiz elsö világháború kitörés« előtt sikerültjíomoly bizonyitékokat találni arra. hogy ilyen sugárzás valóban létezik. . . , <- , ' - Ballonfclszállások álkalmá H,ágban végzett mérések bizon egy sugárzás, melynek íntcn! jétől való távolodás nrányáb; vánvaló, hogy az eredete a sendö . , Jánossy Lajos, 7 éves volt, mikor 1910-ben a . szüleivel egpiitt el kellett hagynia Magyartölt lel. olt végezte egyetemi tanulmányait, ira irányuló tevékenységét Berlinben kezille rszágban fol.utníta. Számos eikket irt a kozmi-t területének ereihnévyeit összefoglaló könyve liólian. orosz fordításban. I950ben visszatért D. V. Sskobeljcin, a Szovjnunii 1 iTKÚijroi Akadimiájúnak rmjei « matematikai ei fizikai tudann daklarm Az első mérési eredményeket eleinte még!« sokan kétségbevonták,- sőt később amerikaiak az általuk 'végzett állítólagos mérésekre hivatkozva, tagadták a kozmikus sugárzás létezését. Ilymódon súlyos zavart okozlak a tudományos körökben, úgj-hogy ebben a periódusban bizonyos elszántság kellett ahhoz, hogy valaki a kozmikus sugárzás problémáival foglalkozzon. Ebben a korszakban vizsgálta meg Miszovszkij, Leningrádban a kozmikus sugarak intenzitásának ingadozásait. Azt találta, hogy a sugárzási intenzitás esik, ha a barométer .állása emelkedik. Ezt az érdekes összefüggést rögtön helyesen értelmezték; a, levegőnyomás emelkedik, ha a megrigyelési Jiely fölött levegőlömegek iornvo-Rul.iak. Ezek a levegőtömegek a kozmikus .siig^irak , egy részét elnyelik és így intenzitásuk esik. Felmérhetetlen szolgálatot tettek a tud-nnány-nak a szovjet kutatók azzal, hogy nem álltak meg ezeknél az eredményeknél. Felfojrásuk igazolására ' a leningrádi, víztorony -vízfartálya alá őkészülékct helyeztek, el. Azt lalálUik. sugárzási energia a víztartály vizállá^.-i- i'gy mer hogy a tói függ. zitás ki! .össze loli ingadozái helyczke( hozlak. - Ez ?z effektus, luwriet I új eredi Jlagasabb vízállás icbb. Az inlenzil.ís letett híisonlítaiii sokkal, melvcket n :1q. változó a(m mellett az ezen ingado into it zokkal az inienzilá megfigyelő fölött i iszrérarétcgok létr effektus,, az úg ma már közisnie kérdés részloteivt lényhez vezetett, nt például a sugarak eli ^ toronyban, kézzelfoghatóan -beb: miikus sugarak létezését-.- •nevezett baroHiéter-¦t. Számos későbbi 1 foglalkozott és sok További • kisérlelek, yelé leningrádi zonxítottát 0 val' 10 km 'maga-s-yitják, hogy létezik ;itása a Föld 'szint-nn nö és igy nyil-Földön kívül kere-. •többi hogy ikór a kozmikus sugarak'létezése nem kétséges, felmerült. mUit következő kénles. voltaképpen mi e sugarak terrhészefcT Leiben két lehetöségrőJ. volt szó: vagy nuL'y-n.'.o;.-.« hullámsugár^á-ssal van dolgunk liniiu •ezik: ,-sugnrzásíal). vagy reszee.«-ut'yii-olyaniinl. nieiy frekvei ahogy ma ne kékből álló. sugárzással.